Jelenlegi hely

Nagy Bendegúz blogja

Zsujtán a vasárnapi ebédnél édesapám kezében egy pillanatra megáll a kanál. Csend kerekedik.
- Édes fiam, képzeld el, tegnap az istállóban, a fogyó szalma alól előkerült egy kék kerekesszék. A kecskék helyén. Nem tudod, kié lehet?

Gyönyörű kis kertjében egy nagy tál finom bableves felett beszélgetek I.-vel, kedves frissnyugdíjas tanárnő barátnőmmel. Aki, muszáj hozzátenni, egy csöppet sem látszik nyugdíjasnak. Friss, fiatal testben, lélekben és szellemileg.

Útmenti vasbeton karavánszeráj

Természetesen nem tudjuk elmondani a taxisnak, hogy mi a „Csarszu” utcába igyekszünk, mert senki sem ért senkit.

Ezer éve semmi sem változott

„Miután Allah megteremtette a csodálatos világot, észrevette, hogy egy pár kavics a tenyeréhez tapadt. Kezét a föld felé rázva teremtette meg Afganisztánt.”

Művészetek Háza Miskolc

Az akadálymentességet úgy kell elképzelni, mint az esélyegyenlőséghez és önrendelkező élethez szükséges állapotot. Az akadálymentességet nem szabad a mozgássérült emberekre, de még csak a sérült emberekre sem leszűkíteni. Ha bővebben merítünk élete bizonyos szakaszaiban mindenkinek akadálymentes épített környezetre van szüksége. Akadálymentességi kisokos.

A miskolci Forint sörözőben a teraszon a kedvenc asztalomnál figyelem a villanyrendőrnél a város lüktető nyüzsgését. Előttem a másik asztalnál három kigyúrt, agyontetovált cigány fiatalember.

Szabó Tünde

Szabó Tünde, kedves ismerősöm írta a napokban:

A Miskolci Nemzeti Színházban épp kényelmesen elhelyezkedek a nyolcadik sor szélén. Pár másodperc után hozzám lép egy teremasszisztens hölgy és kérdezi, hogy:

Ha nincs akadálymentesség, marad a ráutaltság. Ezen a képen Kolumbiában éppen.

Akadálymentes Magyarország? Hol, mikor?

Mivel rövidesen lejár az autóm műszakija, gondoltam egy merészet, és felhívtam a miskolci KPM-et, amit természetesen már másképpen hívnak. Idén. Mert jövőre garantáltan megint új neve lesz, ezért egyszerűbb a régit használni.

Oldalak