Egy 6,5 éves kislány anyukája vagyok (és egy 3,5 éves fiúé is). A problémám, hogy szeptemberben elkezdődött az iskola a lányomnak, nem is éreztük, hogy bármi probléma lenne. Elég nagy létszámú, mind az iskola, mind az osztálya... ennek ellenére egy 4. osztályos kislánnyal kötött barátságot, azonban a tanárok elmondása alapján ez a kislány egy kicsit értelmileg visszamaradottabb. Az én gyermekem elég barátkozós, csacsogós személyiség, Lehet, elfogult vagyok, de én okosnak
is titulálom őt. A múlt héten a másik kislány megijesztette őt az udvaron valamivel, erre bosszúból elvette másnap a kislány pénzét (durva így kimondani, de ellopta...), majd mivel aznap nem derült ki, másnap is megtette... Majd amikor kiderült, természetesen visszaadta neki és bocsánatot is kért. Látszott rajta, hogy kellemetlenül érzi magát az egész szituációban... sokat beszélgettünk erről és szóba is kerül többször is. Azonban egy hét elteltével a kislány adott neki állítólag pénzt a
büfében, amikor megkapta a visszajárót, és ebből vásárolt ismét a büfében, kifejezett kérésünk ellenére. Nem szeretnék eljutni addig, hogy nem bízom meg a saját gyermekemben. Érdemes lenne ebben az esetben egy iskolapszichológus
segítségét igénybe venni? Vagy merre induljunk, hogy ne legyen ebből később nagyobb probléma?

Kedves Beatrix!

Nem biztos, hogy a történtek miatt messzemenő következtetést lenne érdemes levonni. Ebben a korban a gyerekek sokszor a tetteik következményei miatt titkolóznak, hazudnak. Jó jel, hogy amikor a lopásról beszélgettek, utána az abbamaradt. Úgy tűnik azonban, hogy a pénz és a büfé valami olyan dolog most a lánya életében, ami miatt belemegy ezekbe a helyzetekbe. Kap zsebpénzt? Miért kérik, hogy ne vásároljon a büfében? Nem tudom, hogy mi a kultúrája az iskolai büfének abban az iskolában, és nem értek egyet a jelenséggel, de el tudom képzelni, hogy mivel mindneki vásárol valamit, ő úgy érzi, hogy neki is kellene. A kortársak szerepe ugyanis egyre fontosabb lesz a gyerekek életében, így próbálnak hozzájuk alkalmazkodni, akár azon az áron is, hogy a szülői kéréssel szembemennek. Ezekről az értékekről lehet vele beszélni, illetve megkérdezni tőle, hogy miért kell neki a pénz, és miért vásárol az iskolában.

Túlzásba viszont nem érdemes vinni, mert így lehet, hogy a valóságnál nagyobb jelentősége lesz a témának. Szerintem, ha sikerül tisztázni, hogy mire vágyik a lánya a büfézéssel, fel fog oldódni ez a probléma.

Üdvözlettel,

Kovács Réka