Jelenlegi hely

Veszélyben érzem a kislányomat

Tisztelt Sarolta!

Horváth András vagyok, Kunágotán, egy Békés megye déli részén található községben élek, gyermekemtől 1.5 km távolságra. Nem tudom, tetszik tudni tanácsot adni, és egyben megpróbálni segíteni, valószínűsíthetően kisgyermeki biztonságos léthez nem egészen méltó környezetben élő ártatlan kisgyermekemnek.
Igyekszem rövid lenni, KICSI HANNA TAMARA tragédiáját előadva. HANNÁT 2014. 06. 26-án 2,5 hetesen, teljesen egészséges állapotban hoztuk haza a Gyermekkórházból, örökbe fogadtuk. Volt feleségem tavaly november 04-én önhatalmúlag a szüleinél helyezte el, mely cselekményét nem tudta volna anélkül végrehajtani, hogy HANNA pszichésen ne sérüljön, mert nagyon-nagyon erősen kötődött hozzám érzelmileg. Volt feleségemtől a kezdeti idők után, egyre-egyre eltávolodott, őt gyakorta visszautasította. Nem engedte tavaly májusra már, hogy tisztába tegye
például. HANNÁT az általa alaptalanul végrehajtott elvitel után több mint 1 hónapig elzárta előlem, addig, míg el nem tudta idegeníteni, és a kívülállóknak úgy tűnhessen, hogy HANNA fél tőlem.
Gyermekünkön 2014 októberében a homlokán ismeretlen eredetű vörös foltok jelentek meg, melyek ahogyan keletkeztek, úgy el is múltak. Volt feleségem szerint beüthette. De ha jól tudom, akkor nyomának kellett volna maradnia. A vörös foltok kb. 10 perc alatt tűntek el. Ebben az időszakban kezd HANNA egyre erősebben kötődni hozzám. Tavaly áprilisban, amikor a feleségem egy alkalommal visszahozta szüleitől, a gyermek olyan erőteljesen dobta hátra a fejét, hogy félő volt, kitöri a saját nyaki gerincét. Volt anyósom azt mondta erre a jelenségre, biztosan gyakorol.
Az elvitel előtt HANNA magatartása megváltozott, agresszívvé vált, ami előtte nem volt jellemző rá. Az elvitel után az első kapcsolattartáskor, december 26-án lettem figyelmes arra, hogy HANNA kerüli a szemkontaktust - utánanéztem ezután, hogy a kriminalisztika szerint ez a bántalmazás egyik gyanújele lehet. Valamint, hogy feltűnően kerülte a fürdőszobát - régen ahova örökbe fogadtuk, csukni kellett előtte a a fürdőszobát mindig, de most a nyitva lévő helyiséget kerülte. Ez még 3 alkalommal fordult elő.
A január 09-i láthatásnál HANNÁN a következőt vettem észre: sírógörcs jött rá, de hogyan előjött, olyan hirtelen el is múlt. Állítólag a kisgyermekkori depresszió első kezdeti tünete. Jelenlegi
élettere sajnos nagyon nem a valós érdeke, hogy ott legyen, bár oda helyezték a környezetében élő személyek, volt feleségem, keresztlányunk is már, és volt anyósom is depresszióra hajlamosak.
Úgy gondolom, hogy ezen környezet valóban nem tett jót HANNÁNAK. Visszatérnék tavaly augusztusra, amikor egy alkalommal itt volt még nálunk, a keresztlányunk - aki volt anyósom nevelési jogkörében van - HANNA homlokát ütögette, a homloklebeny környékén. Kérdésemre azt felelte, hogy simogatja. Én ha jól tudom, ez veszélyes a gyermek egészségére nézve.
HANNA 5. láthatása elmaradt, mert volt feleségem feltehetően lebetegítette - látták a gyermeket január 23-án egy szál kis ruhában az udvaron. Akkori sms-emre volt feleségem nem válaszolt.
Január 25-én hozta orvoshoz, és amikor megfogták volna HANNA homlokát, hogy a torkát megvizsgálják, nagyon keserves sírásba kezdett. Feltehetően erre az abnormális ütögetésre reagálhatott.
HANNA 10 hónaposan olyan szintre jutott el beszédkészség terén, hogy tiszta, érthető, hosszú szavakat mondott. Egészségedre, akadályozni, stb. Mára ez két-három betűs szavakká változott, és erősen selypít. Gyermekünk mozgása is visszaesett. Két hónappal ezelőtt még abszolút két lábbal rúgta a labdát, mára már csak a bal lábával focizik. Jobb lábbal amikor belerúg a labdába, olyasmi a mozdulata, mintha bénult lenne a jobb lába. A kis ütögetések következménye lehet esetleg, hogy agyi károsodás érte?
Nagyon szeretném megtudni. Nagyon, mert bár volt feleségem kapta alaptalanul a kizárólagos szülői felügyeleti jogkört, de sajnos gyermekünket nem szereti, csak céleszköz kezében, mégis úgy gondolom, hogy örökbe fogadott gyermeknek is joga van normális életet élni, és nem rettegni a lelki terrortól és egyéb abúzusoktól, folyton-folyvást, és soha nem késő gyermeket megmenteni a végzetes tragédia bekövetkezte előtt.
Bár nagyon sok mindent nem mondtam el, a végére hagynám, azon jeleket, amik feltűntek az elvitel óta, valamint a bántalmazó szülői magatartásról. Az elvitel óta jutott tudomásomra, hogy volt feleségem és családja nagyon sok mindenkit megvezetett hamis vádakkal velem kapcsolatban, miszerint HANNÁT bántottam. És senki nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy miért volt akkor annyira erős apás kötődésű HANNA. És valószínűleg, ezen koholmány alapján vitte el, ahol meg nagyon úgy néz ki, feltehetően direkt fogyatékos gyermeket kíván belőle csinálni.
Elvitel után:-érzelmi (szeretetkapcsolat, állandóság és a biztonság hiánya)
GYERMEKBÁNTALMAZÁS
Testi-lelki sérülés okozása a gyermeknek
VAGY!
Ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt
NEM AKADÁLYOZZA MEG,
illetve
NEM JELZI

A gyermekbántalmazás fajtái
Érzelmi bántalmazás
- a gyermek érzelmeivel való tartós vagy rendszeres visszaélés
Szeretetlenség
A gyermeki lét „értéktelenségének” kialakítása magában a
gyermekben
A gyermekbántalmazás fajtái
Fizikai bántalmazás
Bármi, ami fizikai sérülést okoz a gyermeknek
A szülő személyiségével összefüggő problémák:
közömbös,éretlen, vagy sérült személyiség, mentális betegség,
kötődési problémák, pl. szakellátott volt
deviáns magatartás
a szülő is bántalmazott gyermek volt, feltehetően
A bántalmazás gyanúját felvető szülői magatartás:
kontrollálatlan magatartás,
a csecsemőről való gondoskodás elutasítása, hárítása,
türelmetlen, agresszív szülő, a gyermeket indokolatlanul, kifejezetten
tehernek tartja, mert örökbe fogadott kisgyermek
apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülő

Elvileg orvosok irányába írják, de velem kapcsolatban előfordult már, hogy volt feleségem története nem egyezett a sérüléssel:
A sérülés nem egyeztethető össze az előadott történettel,
a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz,
betegség, aggasztó tünetek esetén orvosi vizsgálat elmulasztása,
A bántalmazott gyermek viselkedési gyanújelei:
kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya, autoagresszivitás, pl. hajtépés - volt olyan, hogy elkezdte magát ütögetni.
megrettent váratlan érintéskor, pl. simogatáskor elrántja a fejét,
fél a fizikai érintéstől,
feltűnően készséges,
túlságosan alázatos,
engedékeny viselkedés,
túlságosan éber,
vibráló, válogatás nélkül figyelmet követelő
szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny,
alvászavarok, evészavarok,
regresszív viselkedés,
pszichoszomatikus tünetek,
gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás,
izolálódás vagy agresszivitás,
megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás (pl.: extrovertáltból
introvertálttá válik)
Fizikai/érzelmi bántalmazás viselkedésbeli/pszichés gyanújelek
izoláció, befelé fordulás, agresszivitás, depressziós tünetek,
A szexuális bántalmazás gyanújelei
nemi aktus eljátszása.

A legnagyobb gond az, hogy bármennyire is szeretném gyermekünket megóvni, nem tudom, és bármit is jelzek, azzal úgymond "magam alatt vágom a fát"!
Borzalmas! Valahogyan szeretnék nagyon segíteni kisgyermekünkön, mert bármennyire is első fokon volt feleségemnek ítélték, attól még a fentiek alapján is, az a megítélésem, hogy HANNA közvetett veszélyben van.
Köszönettel,tisztelettel:Horváth András, HORVÁTH HANNA TAMARA édesapja

 

Kedves András!

Hosszú levelén átsüt az izgatottság, aggodalom, kétségbeesettség miatti összezavarodottság, ami a történtek fényében megérthető. A történetük rendkívül viszontagságos, jelenlegi helyzetük is nagyon összetett, és bőven okot ad arra, hogy Ön zaklatott legyen.

Ugyanakkor a gyermeke legfőbb érdeke, hogy biztonságos, szeretetteli környezetben nevelkedjen, és az ehhez szükséges feltételeket az arra alkalmas felnőtt személy megteremtse – ezt kell elérnie, elérniük…

Levelére most elsősorban gyermekvédelmi szempontból reagálok, mert ahogy a helyzetet lefesti, itt és most ennek van elsőbbsége a pszichológiai megfontolásokkal szemben. Tehát: ha tényleg ennyi aggasztó jelet tapasztal, akkor Ön is veszélyezteti a gyermekét azzal, ha nem tesz erről jelzést: Gyámügyi Osztályon, Család- és Gyermekjóléti központnál, rendőrségen, bíróságon! Ezen szerveknek megvan a lehetősége, hogy azonnal, ideiglenes hatállyal kiemeljék a gyermeket a feltételezhetően bántalmazó környezetből – legalább addig, amíg a szakemberek (családsegítők, pszichológus, stb.) kiderítik, mi is a probléma gyökere, kinek mit kellene tennie a változtatás érdekében. Jó, hogy megtette felém a segélykérő lépést, de én innen csak annyiban tudom támogatni, hogy felhívom a figyelmét a szülői jogaira, jelzési kötelességére!

Feltételezem, bár egykor Ön feleségül vette ezt az asszonyt, a konfliktusaik súlyosbodása (bár válásukról, annak okairól, körülményeiről egyetlen szót sem ejtett levelében) miatt most nem képesek egymással fontos dolgokat megbeszélni. Így elkerülhetetlen szakemberek bevonása a gyermek érdekében!

Nem azzal segít a kislányán, ha hosszú listákban kielemzi a tünetek feltételezett okát, és azzal sem, ha a távolból hibáztatja az őt körülvevő felnőtteket – hanem ha olyan hathatós lépéseket tesz, amik során kiderül, mi történik, és a hibás folyamatokon lehet (és mindenki számára világossá válik, hogy kell is) változtatni!

 

Üdvözlettel

Simon Sarolta

Gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.