Jelenlegi hely

"Valóban gond a 76-os IQ?"

Feleségemmel tavaly januárban úgy döntöttünk, hogy örökbe fogadunk egy gyermeket.  Most jutottunk el odáig, hogy ajánlottak egy 4 éves borsodi kisfiút, akit rögtön születésekor elvették az édesanyától. Négy hónapos kora óta nevelőszülőnél van. 2016 második felétől örökbe fogadhatónak nyilvánították. Tavaly júniusban volt egy pszichológiai vizsgálata, ahol 76-os IQ-t állapítottak meg nála. A kiválasztott játékhoz ragaszkodik, de nem mindenáron. Gyerekek között próbál domináns lenni. Beszéde nehezen érthető. Ezután augusztusban megállapították, hogy le van tapadva a nyelve. Megműtötték, és azóta sokat javult a beszéde. Jelenleg már óvodába jár. A héten lesz az első találkozásunk vele. A kérdésem az lenne, hogy
a 76-os IQ-t nagyon kevésnek tartom, és bár a vizsgálatot végző szakember szerint nincs szellemi probléma a gyerekkel, én kételkedek benne. Mindenhol azt olvasom, hogy 70-80 közötti IQ esetén mentális zavarok feltételezhetőek. Továbbá hogy ez a meglévő IQ már nem fejleszthető, ez adott. Nem akarom, hogy diplomás orvos legyen belőle, de nem szeretnék egy szellemi fogyatékos gyermeket örökbe fogadni. Tehát a kérdésem az lenne, hogy valóban gond ez a 76-os IQ? Féljek tőle? Vagy ez fejleszthető, esetleg fejlődik is, ha kikerül a jelenlegi környezetéből?

Kedves László!

Igen nagy fába vágták a fejszéjüket, csodálatra méltó és hatalmas kihívásokat rejtő úton járnak. Az örökbefogadás aktusáról szóló, kiérlelt, megszenvedett döntéshozás után pedig a következő hatalmas feladat előtt állnak: kiválasztani a gyermeket, akinek a szüleivé lesznek. (Ha eddig még nem találkoztak vele, hadd ajánljam szíves figyelmükbe Bogár Zsuzsa "Az örökbefogadás lélektana" c. könyvét).

A szóban forgó gyermek pedig eddigi élete hosszú-hosszú (!) 4 éve alatt rengeteg mindenen átment, amit Önök a legjobb szándékukkal sem lehetnek képesek visszamenőleg befolyásolni. Az édesanyától való elszakadás, az első 4 hónap hospitalizált helyzete, az azt követő évek környezeti hatásai mind-mind kitörölhetetlen nyomokat hagytak őbenne. Ezzel érdemes számot vetniük, tudva-tudatlanul is - hiszen elbírni Önöknek kell majd mindazzal, amit ez az esetleges közös életük során magával hoz... ezek között vannak jobban, és kevésbé kiszámítható kockázatok.

Az intelligencia kérdésköre inkább az előbbi csoportba sorolható. A mért intelligencia-hányados (76) az enyhe fokú mentális retardáció övezetébe esik, tehát az átlagos értelmi képességek alsó határát alig éri el. Nagyon általános megközelítésben az intelligencia veleszületett, komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága. Mivel nagyon összetett jelenségről van szó, a mérése is igen nagy kihívás. Manapság már egyre nagyobb a hangsúly a mérés kultúrafüggetlenségén (hogy a megszerezhető, környezetfüggő műveltség ne befolyásolja a veleszületett szint meghatározását), illetve az intelligencia különböző, gyakorlati szempontból is jelentős aspektusainak feltárásán (érzelmi, gyakorlati stb.).

Nagymértékben az értelmi képességek veleszületett szintje nem befolyásolható - azaz a mért intelligencia behatárolja a fejlődés lehetséges kereteit. Ugyanakkor a gazdag, odafigyelő környezet nagyon sokat tehet a meglévő képességek minél teljesebb kibontakoztatása érdekében. Összességében tehát: a konkrét számértékek, vizsgálati eredmények mellett nagyon fontos lenne minél mélyebben, érdemben tájékozódniuk a gyermekről, eddigi fejlődésmenetéről, az őt eddig vizsgáló szakemberek véleményéről, lehetőleg személyes megbeszélés keretei között (pl. hogyan mérték? Mit jelent pontosan ez az érték? Mit tartanak még fontosnak a gyermekről?). Döntésüket az is segítheti, ha kicsit elmélyülnek az intelligencia szakirodalmában is.

Diplomás orvos minden bizonnyal tényleg nem lesz ebből a fiúcskából - inkább az a kérdés, mennyire összegyeztethető az Önök elvárásaival, családi működésével egy szeretnivaló, szeretni képes, folyamatos, nagy odafigyeléssel és szeretetteli kontrollal fejleszhető gyermek. 

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta

Benczné Simon Sarolta

Gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.