Jelenlegi hely

Soha nem mertem volna így beszélni a szüleimmel

A problémám az, hogy a páromban nincs semmi tisztelet irántam, lenéz. Van egy 12 éves kislányunk, aki nagyon csúnyán beszél velem, amit az apjától tanult. Ma reggel is azt mondta, hogy csicska vagyok, és csináljak meg neki mindent, meg káromkodott. Én próbálom nevelni és nem megtenni a parancsolgatásait, olyankor káromkodik, lehord mindennek. Ezeket még el is viselném és tudnám kezelni a helyzetet, de utána hazajön az apja, hogy elvigye iskolába, és teljesen igazat ad neki, hogy én tényleg nem vagyok normális, mert kiabálok a gyerekkel, de amikor már azt mondja nekem, hogy fulladjak meg, és hogy meg fog ölni, hogyne kiabálnék? Én soha nem mertem volna így beszélni a szüleimmel,
nem tudom, hogy jutottunk idáig. Nem tudom, mit tegyek.

Kedves Hölgyem!

Leveléből azt érzem, hogy mind a párkapcsolat, mind a szülői szerepkör sérül ebben a helyzetben. Ha a párom nem tisztel, ha azt látja a gyerek, hogy velem bármit meg lehet tenni, akkor van rá esély, hogy ennek megfelelően fog viselkedni. Meg lehet próbálni mindkét fél felől változtatni. Egyrészt beszélni a párjával. Elmondani neki, hogy Ön hogy érzi magát a kapcsolatban, hogy mit vár tőle, és mi az, amit nem tűr. Szívből remélem, hogy egy ilyen beszélgetés belefér a kapcsolatukba, és a párja nyitott lesz arra, hogy egy olyan kapcsolat legyen Önök között, amiben mindketten jól érzik magukat. Illetve a NAGYlányával is tisztázni kéne a helyzetet. Azért írom, hogy nagylány, mert ebben a korban már tisztában van vele, hogy a tettei következményekkel járnak. Ezeket a következményeket úgy tűnik, át is kell vele beszélni. Ha kiabál, szitkozódik, nem biztos, hogy érdemes kiabálással jelezni, hogy ez túl van a határon. Elég lehet, ha egyszerűen közli, hogy mit hajlandó/nem hajlandó megcsinálni. Ha nekiáll kiabálni, tegye csak. Majd abbahagyja. Szerintem előbb, ha nem avatkozik közbe.

Szörnyen nehéz, ha a párunk nem áll mellettünk, és nem tudunk egységes nevelési elvet, példát mutatni. De emellett azt érzem, hogy ebben a helyzetben Önnek kell a sarkára állnia, mert tovább nem bízhat abban, hogy úgy lesz, ahogy lennie kéne.

Üdvözlettel,

Kovács Réka

Kovács Réka

pszichológus

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.