5 hónapos kisfiam nagyon szeret telefonon, illetve tv-re kivetítve gyerekdalos videókat nézni. Az apukája és a nagymama előszeretettel mutatja neki, de őszintén szólva engem aggaszt, hogy nehogy ártsunk a szemének, illetve nem tudom, jó hatással van-e rá, mi a pszichológia álláspontja ezzel kapcsolatban? Én nem szoktam videókat mutatni neki, maximum nagyon ritkán, hetente 1-2 alkalommal, viszont ha itthon van az apukája vagy a mama, akkor napjában többször 20-30 percig nézi. Alaptalan az aggodalmam? Ön mit tanácsol? Mennyi a megengedett napi „mennyiség”, ha egyáltalán van olyan?

Kedves Édesanya!

Az aggodalmát én is megalapozottnak találom, és nem elsősorban közvetlenül a látószerv, illetve a látási funkciók épsége miatt (bár az említett "napi adag" még akár ebben a tekintetben is lehet túlzás). Ha nagyon röviden akarnék válaszolni, azt mondanám a videózásról, hogy minél később kezdjen és minél kevesebbszer videókat nézni a gyermek! Az ő egészséges pszichés fejlődését legfőképpen ugyanis az serkenti, ha a saját tevékenysége, közös játék, séta, gyermekdalok (!), vagy mesehallgatás során belső képeket alkot az őt körülvevő világról. Ami miatt leggyakrabban a gondozó felnőttek mégis a videó után nyúlnak, az a saját nyugalmuk - ami persze szintén hozzájárulhat a gyermek egészséges fejlődéséhez, de az arányok itt nagyon fontosak... utóbbi szempontból is meggondolandó ráadásul a hosszú távú hatás: a kicsi korától passzív élménybefogadásba tapadt gyermek kevésbé tanul meg önmaga hatással, illetve párbeszédben lenni a környezetére, könnyebben alakul ki tehetetlenségében frusztrált, követelőző, akár agresszív viselkedés - ami ugye máris borítja a felnőtt nyugalmát...

Erősen fogok fogalmazni: a "gyerek nagyon szeret gyerekdalos videókat nézni" szerintem inkább olyasmit jelenthet, hogy "végre egybefüggő 30 percig nyugi van, és nem kell a gyerekkel foglalkozni, tudunk mást csinálni végre, mert a képernyőre tapadva egy helyben van". Úgyhogy fontos lenne feltérképezniük együtt, mikor, miért, milyen helyzetekben alkalmazza az apa és nagyszülő ezt a "technikát", hogyan lehetne mással kiváltani; hogyan lehetne más úton tehermentesíteni az elgyötört gondozókat, ha ez tényleg gond. Egyébként valószínűleg rengeteg más tevékenységet is nagyon szeret ez a kicsi, amik még jót is tesznek neki...

Igen: a mai kor emberének élete elválaszthatatlanul összefonódik a technológiai környezettel. Szükség is van rá, hogy majd a digitális világban is jól eligazodjon a gyermek. De ehhez először olyan készségek kibontakoztatására van szükség, amivel önmagát és társas kapcsolatait szabályozni képes. Ebben pedig a képernyő egyáltalán nem segít!

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta