Jelenlegi hely

Nem tudom, mi a megoldás...

25 éves nő vagyok. Sosem volt gondom a férfiakkal, csinos, jó megjelenésű hölgy vagyok, udvarias és kedves, jó értékrenddel rendelkezem, így mindig sok udvarlóm volt. Félreértés ne essék, nem nagyképű vagyok, csak tisztában vagyok az adottságaimmal, mind az adottakkal, mind a belém neveltekkel (hálás köszönet érte szüleimnek). 4 éve élek párkapcsolatban. Szerelmes vagyok, még most is. Vannak hullámvölgyek a kapcsolatunkban - ugyan melyikben ne lenne, de jórészt sikerül áthidalni. Tavaly azonban úgy éreztem, ki kell lépnem a kapcsolatból, mert ellaposodott, nem éreztem menthetőnek a dolgot. Pár hét után rájöttünk, hogy nem akarjuk feladni, így ismét összeköltöztünk. Jól is működött a dolog... egy évig... most ismét azt érzem, hogy hogy is mondjam... a párom túl magabiztos a kapcsolatunkban. Úgy érzi, bármit megtehet, úgyse hagyom el. Nem is gond az, hogy stabilnak érzi a dolgot, mindenki stabil kapcsolatra vágyik, de vannak gondok. Én néha úgy érzem, hiányzik a régi pezsgés, hogy udvaroljanak a férfiak, flörtöljek. Nem tudom, mennyire normális ez. Ilyenkor elgondolkozom, vajon nem Ő az igazi? Pedig nagyon jó páros vagyunk, úgy érzem, nehezen találnék még egy ilyen embert, de valami nem stimmel. Érdekes mondjuk, hogy ezt csak akkor érzem, amikor épp összeveszünk. De attól még, mert összeveszünk, nem kéne így éreznem. Hozzá kell tennem, hogy a vita tárgya elég komoly dolog, mégpedig bizonyos szerfüggöség. Na nem az enyém... :)
A csavar a történetben, hogy terhes vagyok. Nem nevezném idillikusnak ezt az időszakot. Hétvégenkétn mindig összeveszünk. Főként azért, mert én mindig itthon maradok egyedül, ő meg elmegy szívni  a haverokkal. Régen én is vele mentem, de így nyilván nem megyek ilyen közegbe. Ki lehet ebből lábalni valahogy? MInden olyan tökéletes lenne, ha nem szívna... de legalább nem ennyit. Heti 4-5 alkalomról van szó. Kérem, segitsen tanácsával.

Kedves B!

Bár levelének csak a vége érinti párja szerfüggőségét, én mégis ezzel kezdeném a levelem. Önök egy gyermek érkezésére készülnek, ez nagy felelősség. Azt gondolom, hogy most ebből a szemszögből kéne a párjával beszélni a szerfüggőségről, és egyéb problémákról, hiszen Önöknek most ez az első feladat. Ha az idejét máshol tölti, ha a függősége dominál, nem lesz lelki és egyéb kapacitása az apaságra. 

A párkapcsolati kérdésre reflektálva pedig azt gondolom, hogy mindig vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. A kérdés az, hogy meg tudjuk-e ezeket beszélni, tudunk-e belőlük építkezni, gazdagodni. Még az „igazival” (jelentsen ez bármit is) is adódhatnak nézeteltérések, hiszen két külön személyiség lévén elkerülhetetlen, hogy bizonyos dolgokkal kapcsolatban ne legyünk más véleményen. Emellett a kapcsolatok természetes fejlődésének része, hogy a nagy szerelem időszaka elmúlik, átalakul. Ez természetesen veszteség, de ezáltal egyben új lehetőségek is nyílhatnak.

Üdvözlettel,

Kovács Réka

Kovács Réka

pszichológus

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.