Jelenlegi hely

Nem tudom elfogadni a múltját

 

 8 éve ismerjük egymást a férjemmel. 6 éve vagyunk házasok, van egy 5 éves kisfiunk és egy 4 hónapos kislányunk. Nagyjából boldog vagyok, a férjem nagyon szeret, és igyekszik mindent megtenni azért, hogy boldog legyek. Semmiben nem hagy magamra, mindenben segít, még a házimunkában is, ha van ideje, bár nem olyan gyakran, mert majdnem egész nap dolgozik. Amióta a férjemet ismerem, azóta van egy problémám, ami nagyon meg szokta keseríteni az életemet, az életünket, mert ugye ha nekem valami bajom van, az rögtön kihat a férjemmel való kapcsolatomra is. Még ami előtt megismerkedtünk, hát a férjemnek bőven voltak ágyastársai, amit én nagyon nehezen viselek azóta, amióta megismerkedtünk, mindenkivel lefeküdt, akivel érte, és ez számomra nagyon megalázó, egyszerűen elviselhetetlen, pedig előttem történtek. Ő annak idején boldogan mesélt ezekről a Hölgyeményekről, egy párat be is mutatott, mesélt arról, hogy hol jártak, mit csináltak, hogy csináltak. Eddig is gáz érzés volt ezeket tudnom, mert sokszor eszembe jutottak, és olyankor képtelen voltam a férjemhez érni, vagy hagyni, hogy közeledjen felém. De most kb. 3 hete egészen egyszerűen még jobban undorodom tőle, mint eddig valaha. Egyik volt ágyastársa munkahelyet váltott, és én minden nap összefutok vele. Minden nap el kell mennem a munkahelye előtt, de úgy, hogy általában kint van az ajtó előtt. Most még jobban megelevenedik bennem a kép, a múltjáról. Egyszerűen undorodom attól, hogy az én férjem azzal a Hölgyeménnyel is összefeküdt. Nem tudom, mit érezzek, boldog nem tudok lenni, büszke se tudok lenni, hogy annak a férfinek most én fekszem az ágyában, hogy azzal a férfival én osztom meg az életemet. Szégyellem azt, hogy a felesége vagyok, mert arra gondolok, hogy talán röhögik azt, hogy az én férjemet ők is kipróbálták. Ha ez így folytatodik, a házasságunk rá fog menni, pedig nagyon szép családom van, és azt is tudom, hogy ilyen férjről, amilyen nekem van, nők milliói csak álmodnak. Most már bánom azt, hogy nem feküdtem le én is másokkal, nem tudom azt, hogy milyen lehet a szex más férfival, s bár eddig nagyon zárkozott voltam a férfiakkal szemben, most nyitottabb lettem, és nem vagyok benne biztos, hogy ellen tudnék állni egy másik férfi közeledésének, igazándiból csak a szex miatt. Képtelen vagyok a férjemmel mostanában szeretkezni, vele nem vagyok hajlandó szexelni. Miért visel meg engem ez a múltas dolog ennyire, mi a csodát tudjak magammal kezdeni, nagyon el vagyok keseredve, mert rámegy a családom erre. Férjem szerint keressek fel egy szakembert, nekem tényleg szükségem van segítségre? Egyébként azt gondolom, hogy erre a földre még nem született olyan ember, aki meg tud engem arról győzni, hogy teljesen normális dolog az, ha összefekszünk, akivel csak érjük. És még azt sem mondhatnám, hogy a hölgyeményekre haragszom, annál inkább a férjemre azért, hogy neki mindegy volt. Én még nem találkoztam olyan emberrel, nővel, akinek ilyen gondja lenne, mint nekem, pedig azért mostanában épp eleget érdeklődök. Köszönöm a választ, és elnézést ezért a hosszú beszámolóért, de muszáj volt kiírnom magamból.
 
 
 
Kedves Modere!

Induljunk visszafelé: a férjével ellentétben nem gondolom úgy, hogy szakember segítségére lenne szüksége. Természetesen, ha úgy érzi, hogy egyedül nem tud megbírkózni a problémával, és egyre jobban sújtja a kapcsolatukat, akkor dönthet úgy, hogy külső segítséget kér.

 
Véleményem szerint a fő konfliktus az eltérő gondolkodásból fakad. Megpróbálom ezt tömören kifejteni - anélkül, hogy részletesebb evolúciós pszichológiai fejtegetésbe kezdenék.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a férfiak zömének több kapcsolata volt a házassága előtt, mint a nőknek. Ez abból fakad, hogy a társkeresés során a férfiakat és a nőket más motiválja. A férfiak számára kvázi presztízs kérdés, hogy a génjeit minél "szélesebb körben" terjeszthesse. Ezzel szemben a nő számára az jelenti az elismerést, a társadalmi elfogadottságot, hogy korán férjhez megy, családot alapít és gondoskodik róluk.
 
Persze ahogy a világ változik, ezek a szempontok, illetve az erkölcsi normák is egyre inkább fellazulnak, átalakulnak, ami egyrészről helyesen történik, hiszen nem ragaszkodhatunk görcsösen olyan szokásainkhoz, amelyek egy gyökeresen megváltozott környezetben már nem tarthatók fenn, sőt, hátráltatók. Ugyanakkor azt látom, hogy az emberek nagy része mégis próbál az utolsó indába is belekapaszkodni. Nagyon nehezen követjük a változást, s legjelentősebb lelki problémánk éppen az elengedés, az alkalmazkodás hiányából fakad.
 
Elsősorban azt javaslom, hogy tartsa szem előtt: ami Önnek gondot okoz, az a múlt! Legyen büszke arra, hogy Ön az a nő, aki mellett a férje szeretné leélni az életét! Amit eddig keresett, azt Önben találta meg. Ez hatalmas nagy erény.
Amikor a múltjáról mesélt, vagy bemutatta Önnek korábbi partnereit, lehet, hogy éppen azt akarta bizonyítani, hogy Ön sokkal értékesebb náluk, Önt sokkal jobban becsüli és szereti. Minden bizonnyal éppen ezért választotta Önt.
 
A férfiak többsége nagyon ritkán, és akkor is meglehetősen szűkszavúan mesél a múltjáról aktuális párja számára. Inkább temetik azt, ami mögöttük van, és a jelenre összpontosítanak. Ha mégis megnyílnak, azt nem azért teszik, hogy összehasonlítgassanak, hanem azért, mert a múlt tükrében még fényesebbé emelik a jelent.
 
Az összehasonlítgatás - akár férfi, akár nő teszi - mindig az önbizalom hiányát hozza felszínre, és erősíti azt. Ilyenkor tudat alatt nem a párunkat, hanem magunkat kritizáljuk, és kérdőjelezzük meg. Ha ezt újra és újra megtesszük, azzal nagy mértékben hozzájárulunk a kapcsolat megingásához.
 
Fogadja el a férje múltját, és szeresse, tisztelje a jelenéért - de ne csak őt, önmagát is! Amikor kétség támad Önben, gondolja újra a fenti sorokat, vegye végig mindazt, miért Önt választotta a férje, s ezekkel erősítse önmagát!

Üdvözlettel:
Herceg Attila drs.

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.