Hirdetés

Nem bírom a folyamatos anyagi gondokat

Jelen pillanatban már abban az állapotban vagyok, hogy pszihológushoz kéne fordulnom, de először gondoltam ide írok. Szeptemberben lesz egy éve, hogy vidékre költöztünk. Februárban volt 2 éve, hogy anyukámat elveszítettem - nagyon szoros volt a kapcsolatunk. Lényeg az, hogy jelen pillanatban anyagi gondokkal küzdünk. Mindig több a kiadás, mint a bevétel. Van egy 6 éves kisfiam és egy 10 hónapos kislányom. Páromnak nincs hivatalos munkája, piacozik. Amit tud, megteremt, nem panaszkodok rá. Csak mindig jön valami kiadás, és a hónap végére alig van vagy szinte nincs. Ez az állapot már az utóbbi egy évben harmadszor ér el. Nagyon igyekszem spórolni, mert muszáj. De mostanra odáig jutottam, hogy besokaltam nagyon. Nem bírom ezt az anyagi helyzetet, idegesít, hogy én nem dolgozom, mert a lány mellett nem igazán lehetséges. De igazán ez már odáig fajult, hogy semilyen formában nem vagyok magammal megelégedve. Úgy érzem, néha mint anya és háziasszony is csődöt mondok, sosem megy, hogy mindig rend legyen. Állandóan hajtom magam, de nincsen látszatja, és sajnos nem tudom, hol rontom el. Szeretnék továbbképzésre menni, de úgy érzem, hogy a csekkek fontosabbak, mint az. Párom mindig mondja, hogy nézzem meg, keressem meg a neten, hol lesz, mennyi idő. Sajnálok arra annyit kiadni. Úgy érzem, akkor önző lennék, hisz ott vannak a csekkek. Ebből kifolyólag magamtól már szinte mindent megvontam. Azzal a mondattal, majd ha több pénzünk lesz... De ez már régóta van, és ha van, akkor se veszek magamnak semmit, ha netalán igen, akkor is lelkiismeret-furdalásom van. Ilyenkor úgy érzem, nem felnőtthöz mérten viselkedem. De már sajnos ott tartunk, hogy folyamatosan fáradt vagyok, kimerült, és néha semmitől is sírógörcsöt kapok. Gyomrom ég és fáj. Fáj a fejem és egyre gyakrabban vagyok ingerült. Nem tudom, mit kéne csinálnom. Mióta anyukám meghalt, nincs segítségem, csak a párom. Igyekszik. De a gyerekek és a háztartás egy az egyben az én felelősségem. Nem kibújni akarok, se sajnáltatni magam, csak mostanra nagyon elfáradtam, és nem bírom, úgy érzem, sok. Csak ilyenkor elgondolkozom, hogy a nagyszüleimnek ennyi elektromos kütyü nem volt és rend volt, kaja volt. Csak annyira vágyom, hogy ha rendet csinálok, ne fél napig legyen és kezdhetem elölröl. És hogy magamra is jusson idő, hogy feltöltődjek. Mit csinálok rosszul, hogy tudom a feszültséget elengedni, megoldani magammal?


Kedves Zsófia!

Hadd kezdjem egy pár mondattal, amit biztosan már másoktól is hallott - de hátha nekem jobban elhiszi. Ne hibáztassa magát! Gondoskodjon saját magáról ugyanúgy, mint bármelyik másik családtagról - hiszen az Ön jólléte az egész család érdeke! Tudatosítsa magában, hogy az Ön egészsége az egész család jól működésének alapja. Értékelje, hogy a párja Ön mellett áll, és a maga eszközeivel  is a családjukért dolgozik. "Üljön le magával", és beszélje meg, mi mennyire fontos - azaz, állítson fel sorrendet, hogy ne kínozza Önt minden elvégzetlen feladat ugyanolyan súllyal (pl. mi a fontosabb: hogy esti mesét olvasson a gyermekeinek, vagy hogy az utolsó piszkos tányér is el legyen mosogatva...?).

És ami a legfontosabb: kérjen személyesen is segítséget. Azt javaslom, hogy elsőként ne pszichológushoz forduljon, hiszen egy lélekkel foglalkozó szakember egy sor probléma megoldásában nem fog tudni Önnek, Önöknek segíteni a felsoroltak közül. Inkább a területileg illetékes Család- és Gyermekjóléti Központot, vagy Szolgálatot ajánlatos felkeresnie, ahol a családsegítő kollégák tájékoztatást tudnak nyújtani Önnek elérhető anyagi támogatásokról, adományokról, ingyenes program- vagy akár képzési lehetőségekről, és olyan tértítésmentes szolgáltatásokról (pl. mentálhigiénés tanácsadás, adósságrendezés, stb.), amik az intézményükben elérhetőek. A családsegítő szakemberrel történő segítő beszélgetés már önmagában is sok teher letételére alkalmat adhat, segíthet tisztábban látni a helyzetüket, és a megoldási lehetőségeket.

Igaza van: nem szabad tovább hagynia, hogy a "besokallás" feleméssze az utolsó tartalékait is! Kvánom Önnek, hogy megtalálja azt a forrást, amiből erőt tud meríteni a megpróbáltatások elviseléséhez.

Üdvözlettel

Simon Sarolta

Hirdetés
Hirdetés