Jelenlegi hely

Mit tegyek, hogy ne bántsa a többi gyereket?

A 6 éves kislányomnak vannak viselkedési problémái. Sajnos egy éve elváltam az édesapjától, ezt nagyon nehezen fogadja el a mai napig. Mondogatja, hogy mi nem vagyunk család, mert a család apuka, anyuka és gyerek. Az édesapjának már van másik kapcsolata is, amit nehezen fogadott. Most gyermektársaival sűrűn agresszív, mindig magára akarja vonni mások figyelmét. Nem sokat vagyok vele, mert dolgoznom kell este 5-ig. Csak a hétvégém szabad teljesen. Apukája, ha tudja, többször elviszi egy héten. Segítsen kérem nekem, hogyan tudom leszoktatni, hogy odaüssön másnak csak azért, hogy rá figyeljenek. Ha megbüntetem, sajnos az sem használ, ha szépen elbeszélgetek vele, hogy ne tegye, és miért ne bántson másokat, az sem segít. Már nagyon kétségbeesett vagyok, segítségem sincs, egyedül nevelem. Kisvárosban lakunk, nincs lehetőségem, hogy pszichológushoz vigyem.

Nagyon várom a segítségét, előre is köszönöm

Enikő

Kedves Enikő!

Nehéz így biztosan beváló tanácsot adjak. Mert ahhoz ismernem kellene a kislányát. Úgy érzem, hogy nagyon megviselte az Önök szétválása, és valószínűleg saját magát is hibáztatja e miatt. És ha egy gyermek rossznak gondolja magát, akkor – már úgyis mindegy alapon – rosszul is fog viselkedni. Érzelmileg labilissá válik, és nem tudja megállítani a feltörő indulatait. Mert nem csak saját magára, hanem mindenkire haragszik.

A mostani helyzetükbe nyilván az is belejátszik, hogy Ön is gyakran rossz hangulatban lehet. Mégis, ha tud szabályokat lerakni azzal kapcsolatban, hogy mik az elvárások a viselkedését illetően, és azokat következetesen be is tartatja vele, akkor az segíteni szokott. És itt most nem fenyítésre és hosszú eltiltásokra gondolok, amit a szülők dühükben szoktak tenni, ha már nem bírják tovább, hanem jól átgondolt és vele előre egyeztetett szabályokra. Amiben benne van a jutalom is, ha sikerül valamit betartania, és a szankció is (nem kell túl nagy és túl hosszú, de következetesen betartható legyen!) És mindemellett fontos éreztetnie vele, hogy átérzi, hogy ő (is!) dühös és szomorú a kialakult helyzet miatt. És bármennyire szeretné, de sajnos ez nem fog változni, a szülei nem lesznek újra együtt. Egy viszont biztos, mind a ketten az ő szülei maradnak – ez nem változott. Nagyon fontos, hogy tudjanak beszélgetni az érzéseikről, nem csak a jókról, a rosszakról is. Az szokott segíteni.

 (Ajánlok egy könyvet, ami segít, hogyan lehet ezt jól csinálni. http://ursuslibris.hu/a-gyermeki-elme/ )

 

Üdvözlettel: Majoros Andrea

gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológus

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.