Jelenlegi hely

Maradjak, vagy meneküljek tőle?

Az új barátnőm és én 38 évesek vagyunk, osztálytársak voltunk anno, ő orvosnő lett. Anyagilag is jól van eleresztve. 8 hónapja jöttünk össze, nagyon erősen kötődöm hozzá, pedig zavar az, hogy szinte folyamatosan önmagát dicséri, a tehetségét,
a tudását, a sikereit a pasiknál stb. Társaságba sem szívesen viszem, mert visszatetsző, ahogy ezt elkezdi. Tényleg van alapja, de ezzel mindent hazavág. Kapok én is dicséretet, a szex is jó! Miért kötődöm ilyen erősen hozzá, hogy szabadulni nem bírok, pedig lenne olyan hölgy, aki odavan értem, én pedig a doktornőmre várok, és hallgatom szorgalmasan, hogy ö milyen fantasztikusan intellektuális! Gyermekként sok sérelem érte a dundisága miatt. Ezzel együtt szeret engem is, ez biztos! Maradjak, vagy meneküljek tőle minél előbb, ez a szerelem szét fog égetni. Már többször megpróbáltam szakítani, de őrülten hiányozni kezdett 5 nap után! Azt mondja, mi már együtt maradunk, mert ez erősebb kötődés. Miért nem tudok szabadulni? Hogyan kellene? Kell-e? Köszönöm a segítséget! Szabi

Kedves Szabolcs!

Sok minden nem világos számomra a helyzetükről. A párját Ön vonzónak találja, a hölgy művelt, magasan képzett, jó anyagi körülményeket teremt önmaga számára, könnyen feloldódik társaságban, erős önbizalma van, és kötődik Önhöz. Ráadásul kifejezi Ön felé az elismerését, és még az ágyban is jól egymásra hangolódnak! Külső szemlélő számára tehát sok nyomós érvvel alátámasztható, hogy miért választotta őt. (Mondjuk, azt nem tudhatom, Ön mit keres egy nőben, mit tart fontosnak egy lehetséges társban).

Önt valami miatt viszont annyira nyugtalanítja egy - mindezekhez képest apróságnak tűnő - jelenség, hogy "menekülni, szabadulni" szeretne, attól tart, hogy "szétégeti" Önt ez a szerelem. Lehet, hogy kisebbségi érzése van a barátnője mellett, aki magasabban képzett, vagy társadalmilag nagyobb presztízsű szakmában dolgozik (esetleg még többet is keres), mint Ön? Ez gyakori probléma a pároknál hasonló felállásban, amivel bizony foglalkozni kell, hogy ne tegye tönkre a kapcsolatot a féltékenység, egymás méricskélése. Hiszen még ma is él az a hagyományos felfogás, hogy a férfinak kell (!) magasabb beosztásúnak, műveltebbnek, okosabbnak (!) lennie... Különösen kiélezheti a helyzetet, ha a nő még (akár joggal) büszke is arra, ahol tart, és ezt szívesen hangoztatja is - a férfi úgy érezheti, hogy minden ilyen alkalommal újra és újra a földbe döngölik.

Nem hiszem, hogy a szakítás lenne az egyetlen megoldás. Érdemes lenne elkezdeniük meghallgatni a másikat, és nyíltan beszélgetni arról, hogy ez a téma mit jelent egyikük és másikuk számára. Hogy például miért fontos a barátnőjének, hogy egy társaságban azonnal eldicsekedjen az érdemeivel - mielőtt az emberek maguktól felfedeznék, hogy ő milyen értékes? Vagy hogy Önnek milyen rossz érzéseket okoz ez a jelenség, ez honnan eredhet, és mit tudna tenni a párja azért, hogy méltó partnernek érezhesse magát mellette.

Azt már végképp nem értem, hogy ha ennyire kötődnek egymáshoz, akkor hogy merül egyáltalán fel, hogy Ön "vár" a párjára, és közben számontartja, hogy milyen más alternatíva "van oda" Önért?! Ezek megkérdőjelezik számomra az Ön szándékainak komolyságát a partnere felé. Arra biztatom, hogy legyen igazi modern úriember: tegye félre sértettségét, kényeztesse párját egy-egy randevúval - a közös, kettesben egymással töltött minőségi idő megalapozhat egy olyan intim hangulatot, amelyben őszintén beszélhetnek egymással, és közös megoldásokra lelhetnek.

Üdvözlettel

Simon Sarolta

Simon Sarolta

Gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.