6,5 éves fiammal kapcsolatban írok. Már tavaly is feltűnt az óvodában, hogy nagyon becsmérli magát. Nem tetszik neki, ahogy megoldja a dolgokat, legyen szó rajzról, bármiről. Ezért van, hogy neki se áll, mert úgyse fog sikerülni. Idén annyiban javult a helyzet, hogy megcsinálja a feladatokat, de dühöng sokszor, hogy nem lett szép, pedig minden elfogultság nélkül mondhatom, igazán ügyes. Nem igazán értem, mert már egész pici kora óta odafigyeltünk, hogy nyilván nem minden apróság miatt, de gyakran dicsérjük. Kb. 2 hete megjelent még egy másik aggasztó dolog: azt mondja, nem kap elég szeretetet, nem törődünk vele. És hogy bárcsak meghalna. Tegnap még továbbment: bárcsak meg se született volna, tönkretette az életünket és a sajátját is. És hogy megölné magát, levágná a fejét, ilyeneket mondott. Mindezt olyan
nagy indulattal, hogy nem is ismertem rá.
Nagyon elkeserít, nem tudom, honnan szedett ilyeneket!!! Nagy szeretetben neveljük mindhárom gyermekünket, sokat olvasunk, játszunk együtt. Az utóbbi időben nem történt semmi konkrét dolog, ami megrázta volna. A nyár stresszesen telt számomra egyedül a 3 gyerekkel, nem tagadom, elég ingerlékeny és fáradt lettem a nyár végére. De vajon ez válthatott ki nála ilyet?? Egyébként mindig is különleges gyerek volt, álmodozó, okos, a család se tudja megmagyarázni, hogy miért, de ő más, mint a többi gyerek. Tsmt tornára járunk 3 éves kora óta, mert a mozgása elég ügyetlen, ebből is sajnos van kudarcélménye, de igyekszünk mindig kihangsúlyozni az erősségeit.
Szóval a kérdésem, hogy próbaljuk meg itthon megoldani ezt, több törődéssel és dicsérettel, vagy szakemberhez kell fordulni mindenképpen?

Kedves Aggódó Anyuka!

A fiával kapcsolatban leírtak valóban aggasztóak, ilyen fokú becsmérlés, a saját maga ellen irányuló indulatok erőssége figyelmet igénylő állapot. Ha emellett van egy nagymozgásos ügyetlenség, illetve őt mindig is egy álmodozó, különleges gyereknek ismerte a környezet, előfordulhat, hogy valamilyen komplex okot kell keresni a tünetek hátterében. Önmagában egy fárasztó, kissé feszült nyár nem kellene, hogy ilyen fokú feszültséget okozzon egy gyermekben, ahogy a testvéreknél sem volt tapasztalható hasonló.

Ahogy Ön is érzi, a fiának nagy szüksége van az erősségek hangsúlyozására, dícséretre, és biztos vagyok benne, hogy szerető közeg veszi körül. Ha ezzel együtt nem enyhülnek, sőt erősödnek a tünetek, mindenképpen javaslom, hogy gyermek klinikai szakpszichológust keressenek fel, aki fel tudja mérni, hogy kell-e valamilyen speciális, mögöttes idegrendszeri fejlődésre gondolni, vagy más állhat e nagyfokú feszültség mögött. A védőnő, óvodapedagógus vagy óvodapszichológus tud Önöknek segíteni, hogy a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat hol érhető el, illetve magánrendelés keretén belül tudnak még szakembert felkeresni.

Üdvözlettel,

Kovács Réka