18 éves lány vagyok. Romlik a szexuális kapcsolatom a barátommal, mióta hallottam többször is a szüleimet, mikor szexuális kapcsolatot létesítettek. Mindig ez a rossz emlék jut eszembe, mikor a párommal arra kerülne a sor. A szüleimmel ilyen dolgokról nem tudok sajnos beszélni, azóta is fülhallgatóval alszom éjszakánként. Nemrég volt egy erotikus álmom, amiben szerepelt az apám, pedig kijelenthetem, hogy az érzéseim iránta közelebb állnak az undorhoz. Szòval mind az âlmom, mind a romlás a barátommal aggaszt, nem tudom, mit tehetnék. A barátommal mindent meg tudok beszélni, de sokszor nem érti, hogy hogy okozhat nekem ekkora lelki problémát, amin a gyerekek legtöbbje átment már. Ezzel kapcsolatban kérném véleményüket, előre is köszönöm.

Kedves 18 éves lány!

A levelében két jelentős kérdéskör fogalmazódik meg: a szüleivel és a párjával való kapcsolat. És ezekben a szexualitás megjelenése, helye - és legfőképp saját viszonya a szexualitáshoz, kapcsolatokhoz, intimitáshoz.

Mivel a legfontosabb, és hosszú távon is a leghasznosabb és leginkább előre, a lelki egészség felé vivő téma az utóbbi, azt javaslom, valamilyen formában foglalkozzon ezzel. Lehet ez egy pár alkalmas tanácsadás keretében is, mindenesetre szenteljen időt, energiát arra, hogy (még) jobban kapcsolatba kerülhessen saját magával e téren. Saját szexualitásunk felfedezése, megtanulása, elfogadása (!) hosszú belső folyamat is, melyhez persze a külső tapasztalatok is erősen hozzájárulnak. Ön korából adódóan még az út elején jár, természetes, hogy rengeteg kérdése és bizonytalansága van!

Ugyanakkor a szexualitás nemcsak önmagáról szól, hanem kapcsolati kérdésekről is. Mi a jelentése számomra a párkapcsolatban a szexnek? Milyen fantáziáim, benyomásaim vannak erről? - ide kapcsolódhat a szülei szexualitásának témája is. Mennyire tekintem a szüleimet önálló, felnőtt embernek, akiknek szabadságukban áll örömet okozni saját maguk és a másik számára - vagy mennyire látom őket még gyermekként, akiben félelmet kelt ez az ismeretlen, fenyegetőnek tűnő világ? Az álom még ennek a gyermeki "üzemmódnak" a lenyomata: a kislány természetes módon fordul ébredő erotikus fantáziáival "az első" férfi felé, hiszen ő a minta, minden érzelem első "céltáblája". Aztán a felnövéssel, leválással fokozatosan ez eltűnik. De aggodalomra nem kell, hogy okot adjon.  

A következő szex- és kapcsolati kérdés: mire van szükségem a páromtól ahhoz, hogy oda tudjam magam adni neki, a gyönyörnek? "A barátommal mindent meg tudok beszélni, de sokszor nem érti..." - nem kell értenie. Viszont érdemes elfogadnia, megértenie, hogy valami most zajlik Önben, ami zavart okoz. Nem érdemes "okoskodni", és egy intellektualizáló mondattal félresöpörni a kérdést. Igen, az "ősjelenetet" a legtöbb gyermek megtapasztalja. Igen: meg is kell dolgozniuk vele! Ha nem előbb, hát később.

Szóval: a párjától igenis fontos több valódi megértést kérnie, de a szüleivel nem biztos, hogy érdemes erőltetni a beszélgetést - legfeljebb, ha a probléma állandósul, és Ön képes lesz felnőtt módon megbeszélni ezt a kérdést.

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta