Kedves Andrea!
4 hónapos kisfiamnál izomletapadást állapítottak meg, melyre Dévény-tornát ajánlottak. 2 gyermekneurológusnál voltunk. Az egyik azt mondta, hogy mindenképpen szükség van a Dévény-tornára, a másik szerint viszont elég, ha otthon masszírozzuk. Az izomletapadás nem olyan vészes, én személy szerint semmit nem veszek észre a mozgásán, lehetséges, hogy magától is elmúlna, viszont az első neurológus azt mondta, hogy ha nem hordjuk tornára, akkor lehetséges, hogy mindent később fog csinálni, és mivel minden mindennel összefügg, ebből kifolyólag, akár még az iskolai tanulásban is lehetnek majd nehézségei. Kisfiamat így hát elvittem a Dévény-tornára, ami abból áll, hogy egy gyógymasszőr olyan pontokat nyomogat erősen a testén, ami az idegeket stimulálja. A védőnő már előre felkészített, hogy nagyon fog ordítani a pici, mert köztudott, hogy a Dévény-torna elég kemény, és minden gyerek végigordítja. Az én pici fiam, az első 45 percet végigmosolyogta, mert nagyon jó kedélyű, és otthon szinte sosem sír, csak ha nagyon éhes. A torna utolsó 15 percében, amikor is a letapadt részeket nyomkodta a masszőr, akkor annyira, de annyira ordított, mint még soha életében. Torkaszakadtából üvöltött negyed órán keresztül, láttam, hogy nagyon fáj neki, én is végigsírtam vele az egészet.
Kérdésem az lenne, hogy ön szerint nem okozunk-e ezzel neki maradandó lelki sérülést. Hisz köztudott, hogy ami 0-3 éves kor között történik az emberrel, az meghatározza az egész életét. Bár mi tudjuk, hogy ezzel jót teszünk neki, hisz lehet, hogy hamarabb meg fog fordulni, vagy hamarabb kezd beszélni, mint kortárasai, de nem éli-e ezt ő úgy meg, mintha bántalmaznák, hisz minden kezelés hatalmas fájdalom az ő számára. A masszőr szerint ezek a babák sokkal nyitottabbak, barátságosabbak, és szellemileg fejlettebbek lesznek, mint kortársaik, hisz az idegeiket stimulálják. De kérdem én, mi lesz, ha mindez megmarad a tudatalattijában, és esetleg később hatással lesz lelki életére?
Önnek mi erről a véleménye? Válaszát előre is köszönöm.