Jelenlegi hely

Elbeszélünk egymás mellett?

15 és fél éve élek együtt a párommal. Azóta sok mindenen mentünk keresztül, de valahogy mégis mindig megújultunk. Ám jó ideje már rendszeresek az összeveszések, s ugyanazon a két témán "rugózunk" mindig. Neki a főzés a szeretetnyelve, szerinte ha nem főzök jókat, az azért van, mert nem szeretem őt. Én nem így gondolom. Utálok főzni, számomra a legutálatosabb házimunka, s ennél nem több. Nem akarok benne kreatív lenni, mert nem érdekel. A másik pedig, hogy azért nő a nő, hogy elvégezze a házimunkát, mert az az ő dolga. Szerintem meg azért nő a nő, mert annak született. Nemcsak a nő eszik, koszolja össze a lakást, vagy éppen a ruhákat. Ez a két legfőbb konfliktusforrás. Tegnap odáig jutottunk - sokadszorra -, hogy fejezzük be, mert nagyon elbeszélünk egymás mellett. Összeköt a 12 éves gyerekünk, az, hogy még mindig szeretem - bár őszerinte én nem szeretem őt -, s az anyagiak is. Egyikőnk sem tudna önállóan megélni. Viszont így sem lehet élni. Nem tudom, mi a jó megoldás? Mit lehet ilyenkor tenni?

Kedves Tímea!

A probléma Önök között, amit leírt, már hosszú ideje, 15 éve fennáll. Valószínűleg olyan mondatok, párbeszédek, forgatókönyvszerű mozzanatok jelennek meg, amelyek maguktól nem fognak megváltozni. Párja nem változik meg pusztán attól, hogy plusz egy alkalommal elmondja, miért nem ért egyet vele. Így két dolgot tud mérlegelni: mi az, ami miatt együtt van vele, ami miatt eddig is mellette döntött, és megéri-e ez a helyzet akkor is, ha nem történik változás. Mert benne van a pakliban, hogy nem történik...

A másik irány a párját is igényli, így nem biztos, hogy megvalósítható. Ugyanis lehet ezekkel a témákkal dolgozni, párterápián. Ez azonban nemcsak a párja részéről igényel energiát, hanem az Ön részéről is. Mindkét félnek rugalmasságra és a változtatás nyitottságára van szükség. Akár azon az áron, hogy a főzést, mint szeretetnyelvet hogyan tudják közös életükbe behozni.

Az Ön döntése, hogy mit tesz, melyik úton indul el, vagy hogy elindul-e. De hosszú távon elfogadás nélkül benne maradni egy olyan élethelyzetben, amely folyamatosan stresszes és kiábrándító, és anyagi, vagy más függés az alapja, pszichés tünetekhez, rossz életminőséghez vezet. Szóval csak akkor éri meg, ha tényleg látja az értéket, ami miatt enged ezekből a területekből a férje javára, vagy ha sikerül valamilyen kompromisszumra jutni a témákban.

Üdvözlettel

Standovár Sára

 

Problémakör: 

Standovár Sára

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.