Hirdetés

Csak otthon nagy a szája, máshol nem

A kisfiammal kapcsolatban kérném a segítségét. 4 éves  a kisfiam, 5 hónapja született kistestvére. Egy ideje nagyon érzékeny lett, mindenért sír,  ha rászólunk valamiért, akkor is elsírja magát. Az oviban is,  ha valaki megüti, nem visszaüt, hanem  elsírja magát. Mostanában minden nap sír az oviban alvás előtt,  hogy hiányzom neki. Valamelyik nap azt mondta nekem, hogy vissza akarja kapni a régi formáját, amikor még bátor volt és megvédte magát az oviban is, holott nagyon sok barátja van az oviban. Nagyon vagány, nagyszájú kisfiú volt mindig, és az elmúlt hónapokban csak otthon nagy a szája, máshol nem. Az apja katona, így sokat nincs otthon,  de ezt már megszokta, persze nagyon hiányolja. Ebben szeretném a segítségét kérni,  hogy miért lett ennyire sírós, érzékeny?  Teljesen el vagyunk már keseredve, mert ő nem volt ilyen. Segítségét előre is köszönöm!


Kedves Ági!

Nehéz nem arra gondolni, hogy az Ön által leírt első 3 mondat lényegesen összekapcsolódik: kisfia viselkedésének megváltozása, és kisfia élethelyzetének megváltozása. Egy kistestvér születése nagy öröm, és persze nagy változás. Nem említette,  hogyan reagált a testvérre a kisfia, pedig ez egy lényeges kérdés. Sokszor megfigyelhető, hogy féltékenység jelenik meg, és ezt a gyermek kifejezi, miközben keresi a megoldást, hogyan lehetne mégis kapcsolatban lenni. Ám az is sokszor előfordul, hogy egy gyerek nem fejezi ki a rossz érzéseit, féltékenységét, és kevésbé egyértelmű helyen, vagy kevésbé látványos módon nyilvánul meg. Ilyen lehet a viselkedés megváltozása (akár túlérzékenységről, akár agresszióról van szó).

Visszatérve kisfia helyzetére, talán a kiszolgáltatottságot éli meg a családi életben amiatt, hogy kevesebb figyelem jut rá. Egy kisbaba könnyen magára vonja a figyelmet, és sok törődést igényel. Ez az idő a nagytestvér idejéből megy le. Bár a szeretet nem lesz kevesebb, de az idő igen, és ennek a fájdalma, illetve az új helyzet feldolgozása kisfiánál most akadályba ütközött. Az is nehezítheti a helyzetet, hogy édesapja nincs annyit jelen, hiszen több a feladat az Ön vállán. Illetve a nagyfia jobban megéli a hiányát, mint mikor még teljes figyelmet kapott Öntől.

Összeségében azt azért feltétlenül szeretném hozzátenni, hogy ez nem egy kóros működés, hanem egy új élethelyzet, amire még nem talált megoldást a kisfia. Abban kell őt segíteni, hogy a sírásban ki tudja fejezni a valódi fájdalmát, és azt, hogy valójában mi bántja. Ilyenkor akár segíthetik is azzal, hogy helyette megfogalmazzák, vagy rákérdeznek, hogy mi is lehet a gond. Pl. "Látom, valami nagyon bánt, de talán nem is az, hogy elvették a labdádat. Tudom, hogy most nagyon új ez a helyzet itthon, hogy lett a kistestvéred, és kicsit kevesebbet érek rá. Néha még azt is érezheted, hogy jobb lett volna, ha nem is születik meg. Nekem is hiányzik az az idő, mikor kettesben voltunk, és nem baj, ha neked is hiányzik. Majd együtt kitaláljuk, hogyan tudjuk jól érezni magunkat. Majd te tudod megmutatni neki, hogy micsoda jó dolgokat tudunk együtt csinálni”. Ilyesmi mondatokra gondoltam, de persze fontos, hogy olyan legyen, ami illik az élethelyzetükhöz, a kapcsolatukhoz, a fiához s Önhöz. Egyszóval, amit hitelesen el tud neki mondani.

Ami még segítheti őt ebben az időben, ha apukájával van valami nagyfiús, csak apa-fia dolog. Ez lehet egy Skype-beszélgetés 5 percben, de lehet egy közös köszönés, vagy bármi, ami nekik fontos. Most ez amúgy is egy olyan időszak az ovi végéig, amikor az apa szerepe fontosabb, főleg így, hogy testvére is született. Persze megint az élethelyzetbe illesztve mondom ezt: ha kevesebb a találkozásra a lehetőség, akkor másban kell megtalálni a kapcsolódást. A katonaszereppel is lehet kapcsolatos, ami ráadásul most a bátorság megtalálásában is jól jön. Például lehet egy “mágikus” katonai sapka, ami átsegíti az ilyen nehéz helyzetekben. Közben persze ez egy folyamatos szimbólum is, ami apukája támogatását jelzi neki.

Összefoglalva: azt gondolom, bármennyire is nehéz egy ilyen fél év, ez nem egy hosszú idő ahhoz, hogy kialakuljon egy új rendszer, új szerepekkel. Kisfiuknak több idő kell ahhoz, hogy elhelyezze magát az új családban, és ehhez segítség kell neki. Ahogy a nagytestver szerepének több oldalát is megismeri (a védelmező, a barát, a trónfosztott, az ügyesebb...), úgy tudja majd megtalálni a saját szerepét is. Nagy aggodalomra azonban egyelőre nincs ok, ám figyeljék, hogy az Önök változtatásaira mennyire reagál, hogy nagyon hosszú ideig ne maradjon a rossz hangulatban, és újabb irányt keressenek neki.

Üdvözlettel

Standovár Sára

Hirdetés
Hirdetés