Jelenlegi hely

Azt mondja, nem érzett irántam semmit

Egy számomra érthetetlen dologgal fordulok Önöz. Egy hete szakított velem a párom 1 év 5 hónap után. Számomra az ok az érthetetlen. Azt mondta, azért, mert nem érzett irántam semmit. Tény és való, hogy kb. fél év után leültünk erről beszélni, és úgy döntöttünk, adunk még egy kis időt a dolognak. Ő azonban nem szólt mondjuk 2 hónap múlva, hogy na még mindig nem. Húzta még egy évig. Neten szakított, mert személyesen sosem volt ereje. Ha nekem nem jó egy kapcsolat, akkor én kimondom, mert nem szeretnék benne lenni. Akkor is, ha tudom, hogy a másik félnek nagyon fog fájni. Örül az együtt töltött időnek, élvezte és mosollyal gondol rá vissza, de neki ennyi elég volt. Nagyon jól megvoltunk. Mindig vágyott a társaságomra. Kellett neki a testi kontaktus is. Nem ülhettem mellé, mindig az ölébe kellett. Ölelgetett, puszilgatott. Éjjel is hozzám bújt, és puszilta a hátam. Puszilta a homlokom, forgatta a fejét, hogy mindenhova kapjon puszit. Ha fél órára hazament az alvós cuccáért, akkor is mennem kellett vele, a boltba is, mindenhova. "Oda jössz ám te is", "Jössz velem te is" - ezek hangzottak el, ha valahova meg volt hívva. Ha lett volna háza, akkor már ott laktam volna vele. És ez így lett volna, a szakításnál is ezt mondta, ez nem volt hazugság. Hogy tudott volna valakivel úgy együtt élni, hogy nem érez semmit?!
Mikor megismerkedtünk, mondta, hogy ő már többször is nézegetett engem, csak nem mert írni, mert nem gondolta, hogy neki ilyen barátnője is lehet. Én kezdeményeztem az ismerkedést, de ő szívesen folytatta. Ő maga sem érti a helyzetet, hogy miért nem lett szerelmes belém. Azt mondta jó csaj vagyok, büszke volt rám, hogy vagyok neki. "Hadd lássák, milyen jó csajom van."
Amit tudni kell, hogy 4 hónap után még azzal volt elfoglalva, hogy ő legutoljára mekkorát koppant és ez neki nem megy ilyen gyorsan. 3 év után szakított vele a barátnője. Előtte mind 1-2 hónapos kapcsolatai voltak. Ez volt az első komoly kapcsolata. Nagyon összetört akkor. Mint kiderült, találkozott az exbarátnőjével akkor, amikor már fél hónapja ismerkedtünk, és le is feküdtek. Mondta, hogy neki 10-ből 2 lány az, aki esélyes, és azt meg kell ragadni, ezért velem egy időben több lánnyal is találkozgatott. Állítása szerint mindenki felé nyitott. Szerintem úgy nem lehet igazán egy lány felé nyitni, hogy közben másokkal is találkozgatok, meg még az exemmel is. A lefekvésre azt mondta, hogy miért mondta volna azt, hogy nem, neki is vannak szükségletei. Pont az exével? De ha valaki olyan jó csaj, akkor rá koncentrálok és felé nyitok. Azt mondta, minden szempontból én voltam a nyerő a lányok közül. Előtte volt egy lány, aki 4 hét után mondta, hogy bocsi, de mégse. Így nem tudta, én mikor mondanám. Tehát tartott attól, hogy én esetleg 8 hét múlva fogom ezt mondani. Így nem nyit az ember. Senki nem érti, hogy hogyan tudott így viselkedni érzelmek nélkül. Senki nem látta, hogy baj lenne. Úgy látták, hogy szeret. Még anyukám is mondta, hogy nem létezik, hogy nem szeret, vagy akkor nagyon jó színész. Mert úgy bánt
velem, mint akit szeret. Ha valakibe nem vagyok szerelmes, nem vágyom a társaságára, meg nem tudom így ölelni, puszilni stb. Ő maga sem tudja, mi hiányzott a kapcsolatból. Szerintem a másik irányába való nyitottság. Azt mondja, őt nem viseli meg úgy a szakítás, ahogy kéne. Ő nem bánja, és nem szeretné már tovább húzni ezt. 27 éves, ha becsúszik a gyerek, akkor ám legyen, de nálam rettegett ettől. Nem tudta volna elképzelni velem a jövőjét. De szívesen találkozik velem. Tegnap, mikor találkoztunk és számon kértem, hogy lefeküdt az exével, szépen megbeszéltük, hogyan volt. Elköszönésnél megölelt. Megkérdeztem, hogy miért, és azt mondta, hogy az csak úgy jött. Ha nem érzek semmit, nem ölelem meg a másikat szerintem. Akkor örülök, hogy már nincs. Nem tudja, mi van a szívével. De én olyat érdemlek, aki viszont tud szeretni. Megbeszéltük, hogy kíváncsiak vagyunk, hogy ha lesz más lány, őt tudja-e szeretni majd. Tudja, hogy valami baj van vele, ha erre kíváncsi.
Egyszerűen nem értem, érzelem nélkül hogyan lehet valakivel így együtt lenni, így viselkedni közel 1,5 évig. Ő sem érti, hogyan tudott velem akkor így viselkedni. Ő maga sem tudja, hogy mi van. Csak hétvégén volt hajlandó együtt aludni. Hétköznap nagyon ritkán.
Azt mondta, azt kellett volna éreznie, hogy mindig velem akar lenni, aludni. Elvileg az exénél érezte, mégsem aludt vele sem együtt hétköznap. Elmentünk egy hétre nyaralni. Utána rossz lett a kocsija. Mondtam, hogy akkor még egy hétig össze leszünk zárva. A reakció az volt, hogy hál'Isten. Így egyik nap nálunk, másik nap náluk aludtunk. Ha valakit nem szeretek, nem vállalom be az egy hetet, hanem azt mondom, hogy köszi, de majd a főnököm fuvaroz.
Lehet, hogy magának sem ismeri be hanem tudat alatt, de fél szeretni? Fél a csalódástól? Mert a koppanástól való félelem, hogy a 4 hét után azt mondta a csaj, dolgok így megmaradtak benne, nekem erről árulkodik. Én úgy vélem, az elején nem nyitott kellőképpen irányomba, nem mert és így nem kezdett el alakulni benne semmi. Nem hagyta, hogy alakuljon valami, hanem elzárkózott, elzárta egy kis dobozba a szívét. Később meg már nem tudott nyitni. Szerintem ő tudat alatt valószínűleg valamilyen szinten szeret.
Önnek mi a véleménye? Hosszú lett sajnos, de igyekeztem felvázolni mindent, hogy átláthatóbb legyen és jó tanácsot kaphassak. Válaszát előre is köszönöm! Egy érthetetlen helyzetbe került 24 éves lány.

Kedves 24 éves lány!

Sok dolgot leírt a párjáról, a vele kapcsolatos tapasztalatairól. Semmit sem írt azonban saját magáról. Pl. azt, hogyan érintette a szakítás, és hogy tudott együtt lenni valakivel, akiről tudta, hogy nem szereti. Már tartottak erről a témáról megbeszélést korábban, amikor adtak még időt maguknak, hátha megszereti a párja. Hol volt ez alatt Ön? Szerette ezt a fiút? Nem vette észre, hogy párhuzamos ügyei vannak?

Lehet, hogy csak a csalódottság íratta Önnel a levelet, ezért akarja megérteni, mi történt vele? Sok dolgot tudott róla, amiket nem hitt el, nem fogadott el, abban bízott, hogy változni fog a helyzet. nem költözött össze vele, mert nem volt háza. Sokan élnek együtt, ha szeretik egymást, akkor is, ha nincs házuk. Egy dolog biztosan hiányzott a kapcsolatukból, a szerelem. Jó volt együtt, jó volt a szex, jól működött az intimitás. Nem feltétlenül jár együtt. Vannak olyan emberek, akik nem tudnak egyedül lenni, „mindig kell valaki az ágyukba”, a „kirakatba”, akkor is, ha érzelmileg nem kötődnek.

Sajnos egy kapcsolat elején nem mindig derül ki, hogy a másik esetleg nem szabad, fogva tartja egy régi kapcsolat. Talán saját maga sincs ennek tudatában, és reméli, hogy az új szerelem majd segít továbblépni. Később derül ki általában, hogy még mindig vannak olyan szálak, amik összekötnek, akár évek is eltelhetnek abban a hitben, hogy mindent lezártunk. A sok párhuzamos kapcsolat is azt a célt szolgálhatja, hogy teljesebb legyen a feledés.

Kedves Réka! Foglalkozzon a saját érzéseivel, tegye tisztába, mit érez volt párja iránt. Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egy  új kapcsolatban boldogabb lehessen.

 

üdvözlettel

bárdos kata

 

Problémakör: 
Gyermek klinikai szakpszichológus

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.