Hirdetés

20 éves koromig molesztált az apám

10-11 éves koromban kezdődött, hogy édesapám fogdosni, molesztálni kezdett. Nem volt mindennapos a dolog, de aztán egyre sűrűbbé vált. Eleinte csak akkor, ha ketten voltunk a házban, ezután már akkor is, ha más is volt otthon, de nagyon figyelt arra, hogy más észre ne vegye. Csak akkor molesztált, ha alkoholt fogyasztott. De mivel alkoholista, így ez sűrűn előfordult. 16-17 évesen csak úgy akart elengedni szórakozni, ha meztelen képet csinálhat rólam. Persze ez nem történt meg.
A molesztálás 20 éves koromig tartott. Ha aludtam, arra ébredtem, hogy fogdos... Nem szóltam róla senkinek, mert akkoriban nagyon nehéz volt a családnak. Édesanyámnak hiába mondtam volna, nem hitte volna el. Így magamban tartottam ezt a dolgot.
Most viszont van egy 2 éve tartó kapcsolatom, együtt élünk saját házunkban. Született egy kislányunk is tavasszal. Nagyon szeretem a páromat, kívánom is, de sajnos az orgazmusig nem jutok el, mert olyan, mintha leblokkolnék. Persze utána nagyon rossz, sírok, ideges vagyok, hogy miért nem sikerült. Ez a probléma kb. másfél-két hónapja tart. Küzdünk a párommal, hogy javuljon a helyzet, de nem nagyon sikerül. Ma elmondtam neki, hogy mi történt velem gyerekkoromban.
Szeretnénk ezen felülkerekedni, csak tanácstalanok vagyunk, hogy hogyan lehetne. A kapcsolatunk elején nem volt gond az intim együttlétekkel. Kérem, segítsen megoldani ezt a helyzetet. Előre is köszönöm.


Kedves Dia!

Az egész serdülőkorát végigkísérő súlyos trauma olyan nagy hatású eseménysorozat, amelynek célzott, egyéni pszichoterápiás feldolgozását minél előbb érdemes elkezdenie.

Csodálatos (mondhatni, kivételes!) dolog, és az Ön hihetetlen lelki erejét, szívósságát, "élni akarását" jeleníti meg, hogy szeretetteli, szoros párkapcsolatot tudott kialakítani egy férfival, melynek az egészséges, kielégítő szexualitás is a része - sőt, még gyermeket is vállaltak. Úgy tűnik, most jött el annak az ideje, hogy szembenézzen, és lehetőség szerint leszámoljon a múltjában hordozott sebekkel. Érdemes felkészülnie arra, hogy a feldolgozás időben is igen elhúzódó, és nagyon kiterjedt hatású lehet majd. Hiszen legfontosabb kapcsolatait mind-mind érinti: önmagához, apjához, anyjához, párjához és gyermekéhez fűződő viszonyait is, sőt, az ő egymáshoz való kapcsolataikat mind átformálhatja.

Hatalmas lépést tett meg azzal, hogy párját beavatta ebbe az évtizedeken át őrzött súlyos titokba - ez önmagában is gyógyító hatású cselekedet. Kívánom, hogy a további lépésekhez is kapjon megfelelő érzelmi támogatást. A legfontosabb, hogy önmagától és párjától is türelmet, elfogadást tapasztalhasson meg a szégyen és bármelyikük hibáztatása helyett. Egyelőre az egyéni terápia megkezdését fontosabbnak tartanám, a későbbiekben vagy kiegészítésként párterápiát is elképzelhetőnek tartok.

Üdvözlettel

Simon Sarolta

Hirdetés
Hirdetés