Jelenlegi hely

párkapcsolati krízisek

Néha gonosz, néha bújik, mint egy kisgyermek

A problémám egy éve kezdődött. Megismertem egy férfit, 41 éves, elvált, 2 gyermekes. Én 31 éves vagyok, független, gyermektelen. Tavaly decemberben randira hívott, amit egy hétig halogattam, mert a férfi nagy nőcsábász hírében áll, aki után rohangálnak a nők. Végül beadtam a derekam, de a férfinak akkor pont bedöglött az autója, így meghiúsult. Ezután félreértések sorozata miatt én távolságtartó lettem vele, bár továbbra is beszéltünk, mivel egy munkahelyen dolgozunk. Májusban újra lett autója, megint elkezdett komolyan közeledni.

Azt mondja, elmúlt a szerelem...

Az én történetem elég bonyolult. 5 évig voltam együtt egy fiatalabb férfival, 2 hónapja a semmiből villámcsapásként szakított velem, mert azt mondja, elmúlt a szerelem. Két hónappal előtte még házasságot akart meg közös jövőt, minden rendben
volt, szex stb., jól éreztük magunkat. Egyszerűen nem értem, hogy változhatott meg ilyen hamar a véleménye! Két hónapja egyáltalán nem kommunikál velem, kizár az életéből. A kérdésem az lenne, hogy ezt a dolgot az exem megbánhatja még??

Félek az elköteleződéstől?

Nehéz lenne a problémámat dióhéjban megfogalmazni, de úgy érzem, hogy nem megy nekem a komoly kapcsolat, és nem tudom, hogy miért... 30 éves leszek idén, de a leghosszabb kapcsolatom 3 év volt, az is úgy, hogy többször volt szó róla, hogy szakítunk. Könnyen fellángolok, de aztán ahogy telik az idő, kiábrándulok, és mindig azt kezdem érezni, hogy inkább egyedül szeretnék élni egy macskával... Jelenleg 8 hónapja vagyok együtt a párommal. Az elején hatalmas szerelem volt, három hét után összeköltöztünk.

Most se tudom elhinni, hogy ilyen kapcsolatban éltem ennyi ideig

Mennyire igaz, hogy egy nárcisztikus ember változhat? Keresztülmentem egy ilyen kapcsolaton - míg benne voltam, nem tudtam, mi történik, 6 év alatt rengeteg "visszaszippantás" történt. A végleges szakításra tavaly decemberben került sor - én léptem úgy, hogy felfedtem mindent. Itt hibáztam, a későbbiekben rájöttem. Sajnos nálam a felfedés (megcsalás, az agresszivitás minden formája, folyamatos hazugságok, manipulációk első perctől stb.) a becsületem és tisztességem megvédése volt. Ebben az évben jött a további kínzás, míg újra beadtam novemberben a derekam. Meg is kaptam a végdöfést.

Amit nyújtani tud, az megalázó és kevés

5 éve élek párkapcsolatban, ami elég hullámzó. Nem mondom, hogy rossz a kapcsolatunk, de ellaposodott. Van egy 3 éves kislányunk is. Két hónapja helyezkedtem el az új munkahelyemen, ahol az egyik munkatársammal az első perctől vonzódtunk egymáshoz. Ő nős, két gyermekkel. Gyorsan fel is pörögtek az események, le is feküdtünk már egymással háromszor. Én

Az első szerelem emléke

19 éves lány vagyok, 14 éves koromban volt egy barátom, akit tiszta szívemből szerettem. Ennek lassan öt éve. Ő volt az első szerelmem, és úgy érzem, soha nem fogok már úgy szeretni senkit, mint őt. Jelenleg van egy 3 éves párkapcsolatom, együtt is élunk, de csak vagyunk egymás mellett. Vajon elmúlnak az érzéseim, vagy ez örökre így marad? Mindenkiben ezt a fiút keresem, de reménytelen. Szeretem a mostani páromat is, hiszen feladtam érte a családomat, elköltöztem, de ő mégis más.

Már nem dobogtatom meg a szívét annyira, mint régen

A történetem viszonylag hosszú. 13 éve ismerjük egymást azzal a személlyel, akire én kizárólag szerelemmel tudok gondolni. A sok év alatt nem telt el úgy egyetlen nap sem, hogy ne találkozzunk, ne tudtunk volna egymás életéről, ne beszéltünk volna meg minden apró rezdülést, ami ért minket. Voltak pár hónapos kapcsolatai, de végül mindig lezárta őket, hogy nem érzi azt, amit szeretne, azt az érzést szeretné újra átélni, amit annak idején mi ketten 28 évesen átéltünk egymással.

A múltamról nem mondtam igazat

23 éves leszek. Megtaláltam az igazit, vele akarom leélni az életem. Viszont a múltamról nem mondtam neki igazat, amikor a kapcsolat elején kérdezősködött. Azt mondtam, 7 fiúval voltam. De sajnos ez 17... Rajta kívül. Bár ebből csak 4 volt kaland. A többi kapcsolat, amiben általában kihasználták a naivságomat. Szeretetre vágytam, mivel itthon nem kaptam meg. Ezért lett ilyen sok a szám. De iszonyúan szégyellem. Már-már rossz útra is tértem a sok csalódás miatt. Ebből lettek a kalandok. Iszonyúan bánom. Gyűlölöm a múltam. Bár nem aszerint élek, a párom sokszor panaszkodott az ilyen exeire.

"Nem hiányzik a szex"

Talán annyit érdemes tudni rólam, hogy 21 éves lány vagyok, pár hónapja kiiratkoztam az egyetemről, mert rájöttem, hogy nem nekem való, nem tetszett a szakma sem, már az elején sem gondoltam, hogy jól választottam, de meg akartam próbálni. Összesen 3,5 évet jártam egyetemre, de egyszer újra kellett felvételizzek ez idő alatt, mert elhanyagoltam a tanulást. Azzal, hogy kiiratkoztam és hazaköltöztem, elvesztettem a barátaimat, hiszen nem tudok velük olyan sűrűn találkozni, mint az egyetemen. Hiányzik az ottani életem, de próbálom elfogadni, hogy most ez történt velem és hogy dolgozni fogok.

Barkász Heléna

Barkász Heléna vagyok, klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus. Számomra a pszichológia hivatás, elköteleződés, melyben felelősséget vállalok azokért, akik felkeresnek, miszerint a legjobb tudásom szerint fogom kísérni őket problémáik feltárása során.  Igyekszem partnerként állni az engem felkereső személy mellé, hogy problémáját ne betegségként, hanem megoldandó feladatként, közösen értsük meg és kezeljük. A közös munka során azt próbálom közvetíteni számára, hogy minden nehézség kezelhető, javítható.

Feliratkozás RSS - párkapcsolati krízisek csatornájára