Jelenlegi hely

hiszti

Dackorszak vagy valami más?

Kisfiam 3 és fél éves, húga másfél. Mindketten jelenleg gyengénlátók, ami az évek múltával állítólag javulni fog. Kisfiam szeptemberben elkezdte az óvodát. Az első hét ment nehezebben, utána egyik pillanatról a másikra beszokott, szívesen ment, és az ottalvás is gördülékeny volt. Elég okos fiúcska, nem volt másfél éves, mikor 3-4 szavas mondatokban beszélt, 2 éves korára már folyékonyan. Mozgásfejlődésben nincs elmaradva, és a vártnál jobban teljesít az óvodában is. Sajnos, vagy ez a normális, elles mindent a társaitól, és mint a fiúk általában, ő is eleven és benne van a “rosszban” is.

Hiszti és testvérféltékenység

Van egy 2 éves és egy 3 hónapos kisfiam. A nagyobbik fiam eddig is rettenetesen hisztis volt, de a terhességem utolsó 2 hetétöl kezdve szinte már elviselhetetlen. Veszélyeztetett terhes voltam, így nem emelhettem fel, persze így is sokat játszottunk, de inkabb az apukája felé húzott akkor. Azóta viszont csak apával akar lenni. Ha eltűnik egy pillanatra a szeme elől apa, akkor hatalmas ordításba kezd és kétségbeesetten szólongatja, hogy apa. Senki nem tudja megnyugtatni. Éjszaka is eddig átaludta az éjszakát egyedül, most már csak apával alszik.

Teljesen kezelhetetlen lett

3 éves lesz a kislányom. 2 éves koráig semmi probléma nem volt. Viszont az utóbbi hónapokban teljesen kezelhetetlen lett. Nem fogad szót, állandóan feszült és ideges. Sebesre rágja a kezét. Nem igazán tudom emberek közé vinni, mert azzonnal elkezd kiabálni és földhöz veri magát. Azt mondja olyankor, hogy támadnak. A játszótéren szintén kiabál a kisgyerekekkel, hogy ellopják a játszóterét.  Mi lehet a baj? Érdemes lenne szakemberhez fordulnom? Ha igen, akkor milyen szakember? Nevelési tanácsadó? Esetleg gyermekpszcihológus? Teljesen tanácstalan vagyok már....

"A kislányom nagyon furcsán viselkedik"

Van egy 6 éves kislányom, és nagyon furcsán viselkedik. Az oviban ajánlották, hogy vigyem el orvoshoz, mert nagyon zárkózott. Okos, ügyes, e téren nincs vele baj. Ha itthon van, az ellenkezője annak, amit az óvónők mondanak.  Ott nem beszél, nem eszik. Itthon visszafelesel, nem fogad szót, nem lehet neki parancsolni. Az apukáját üti, ha nemet mer mondani neki. Valószínűleg az is baj, hogy eddig mindent megkapott. De ez nem hiszem, hogy ok lenne arra, hogy ennyire rossz legyen.

Mindennapos hisztik, dühkitörések

3 gyermeket nevelünk párommal, a nagyobbik 5 éves kisfiú,a középső kislány 4 éves és a család legfiatalabb tagja 6 hónapos kisfiú. 5 éves kisfiam viselkedése felől szeretnék kérdezni, ami nem hiszem, hogy természetes lenne ennyi idős korban. Ugyanis olyan szintű dühkitörések jönnek rá,hogy azzal nagyon megijeszt minket. Tépi magát, a fejét ütögeti a földbe, beleharap (minap csinálta ezt először), sikongat, ha kell az utcán is. De ezek csak akkor jelentkeznek, ha valahova nem viszem el egyből, ahova el szeretne menni. Vagy ha apukája elmegy valahova, de őt nem hívja el magával.

Minden csak percekig köti le

14 hónapos kisfiam ügyében kérnék segítséget: néhány hetes korától nagyon aktív, folyamatosan foglalkozni kell vele, mert minden csak percekig köti le, újabb és újabb ingerre van szüksége, különben elkezd
hisztizni. Ez mostanra konkrétan azt jelenti, hogy ha nem alszik, szinte minden percet a lekötésével kell töltenünk. Ha 5 percet eljátszik valamivel, már megmozdulni sem merünk, nehogy kizökkentsük. Ha mondjuk

Minden csak percekig köti le

14 hónapos kisfiam ügyében kérnék segítséget: néhány hetes korától nagyon aktív, folyamatosan foglalkozni kell vele, mert minden csak percekig köti le, újabb és újabb ingerre van szüksége, különben elkezd hisztizni. Ez mostanra konkrétan azt jelenti, hogy ha nem alszik, szinte minden percet a lekötésével kell töltenünk. Ha 5 percet eljátszik valamivel, már megmozdulni sem merünk, nehogy kizökkentsük. Ha mondjuk

Egész nap üvölt valamiért

Kislányom júliusban töltötte be a második életévét, és ahogy az "elő van írva", beköszöntött a dackorszak. Ő az első gyermekünk, így nincs tapasztalatunk, de felmerült már mindkettőnkben a férjemmel, hogy vajon még a normális dackorszak kategóriába tartozik-e gyermekünk viselkedése. Kislányunk mostanában szinte egész nap üvölt valamiért. Hiszti van, ha enni kell, üvöltés van, bárhová elindulunk (még a játszótérre vagy a kedvenc barátnőjéhez is), ordít a pelusozásnál, a lefekvésnél, az öltözésnél, sokszor éjszaka is, és még sok más helyzetben, mikor eszébe jut.

Mintha a kisördög bújt volna bele

Van egy 4 éves és 2,5 éves kislányunk. Most a 4 évessel vannak problémák. Ha valami nem úgy van, amit ő akar, vergődik, borít, dobál és visszafelesel, de nagyon. Egyszerűen már nem tudok vele mit csinálni. Beküldöm a szobájába, sarokba állítom, semmi nem használ. Ökölbe szorítja a kezét és úgy dühöng. Aggaszt ez a fajta viselkedés nála. Az óvodában nincs vele probléma, ügyesen elvégzi a feladatokat, odafigyel és azt csinálja, amit mond az óvónő. Itthon meg olyan, mintha a kisördög bújt volna bele. Szeretnék tanácsot kérni, mit tegyek, hogy ne legyenek dühkitörései.

"Apát akarom!"

Egy 2,5 éves fiúgyermek édesapja vagyok, s a gyermek apához való ragaszkodása nagyon erős. Amikor az édesanyjával van, akkor teljesen normális gyerekként viselkedik, sétálnak, játszótéren játszanak, este vacsora, fürdetés és meseolvasás után azonnal  alszik. Amint én mint apa képbe kerülök,  az anyját ellőki magától, mindig csak velem szeretne lenni, elfelejt sétálni, ahogy kilépünk az ajtón, egy métert nem hajlandó gyalogolni, azonnal felveteti magát, ellenkező esetben durcás és hisztis lesz.

Hisztis, agresszív - és nem beszél

Kedves Sarolta! Kislányom most lett 4 éves, kisfiam 4 hónapos. Kislányommal vannak problémák: hisztis és agresszív, nem beszél és gondok vannak a pelus elhagyásával is... Ezek a problémák már a kisfiú születése előtt is megvoltak, külföldön élünk és költöztünk párszor. Én úgy gondolom, hogy maga a kinti életünk az, ami miatt ilyen, és azon vagyok, hogy hazajussunk, de szeretnék tanácsot kérni, hogy addig is mi az, ami jót tenne? Több séta, játszótér? Nem féltékeny a kistesóra, sőt ellátja őt, néha simogatja. Nagyon aggódom, hogy nem fogjuk tudni elhagyni a pelust, és hogy miért nem beszél?

Csapkod, dobálózik, visít

Kedves Sarolta! Van egy 4 éves kislányom, akit mostanában nem tudom, hogy kezeljek. Pár hónapja olyan dührohamai vannak, ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, csapkod, dobálózik, visít. Mindenért fél órát kell neki könyörögni... (gyere vacsorázni, fürdeni, öltözni) Fél óra könyörgés után szoktam mondani,hogy jó akkor ma nincs fürdés akkor neki áll vísítani hogy akar fürdeni de nem jön... Hogy lehet ez kézben tartani???????

Oldalak

Feliratkozás RSS - hiszti csatornájára