Jelenlegi hely

gyermeklélektan

Iker-probléma az oviban

4,5 éves ikerfiaim vannak. Az óvodában egy ideje az egyik dominánsabb, és a közös barátokat kisajátítja. Az óvónők nem avatkoznak ebbe bele, lehet, helyesen, mert a gyerekeknek meg kell tanulni kezelni a konfliktusokat. Azonban ez az élethelyzet addig fajult, hogy azt vettük észre a párommal, hogy az elnyomott kisfiam, Bence sokkal jobban ragaszkodik a tesójához, mint a másik. Sőt a domináns testvér, Balázs már nagyon semmiben sem enged. Eljutottunk addig a pontig, hogy próbáltunk külön-külön beszélgetni a gyerekekkel. Próbáltuk megtudni a probléma okát.

Gonoszságból?

Egy 8 éves kisfiú, és egy 10 éves kislány anyukája vagyok. A gyerekek mindennél jobban vágytak egy kiscicára, amit másfél évvel ezelőtt meg is kaptak. Imádták, gondozták, a mindenük volt ez a macska, az egész család szerette. Tegnap megmérgezték, annak ellenére, hogy ivartalanított lánymacska volt, még az utcára sem ment ki, csak hébe-hóba a szomszédhoz bogarászni. Ez épp elég volt.

Feleslegesen aggódom az újfajta játékok miatt?

Kérem, erősítsen meg, hogy természetes, hogy a mesekönyvekben nem lehet felismerni az állatokat, hogy pl. a plüss zsiráf rózsaszín, az is természetes, hogy biológusként nem ismerem fel a kutyát a szintén plüss játékban, s hogy milyen jó dolog, hogy ez a kutyus tanítja meg pl. a csipp-csipp csókát a kis unokámnak. A XXI. században a televízió háttérként is nagyon jó hatással van a gyermek szellemi fejlődésére, és milyen jó, hogy nem kell énekelni, mesélni, hiszen a youtube-on minden megtalálható.

Fél a trauma megismétlődésétől

Van egy nevelt fiam, aki nemsokára be tölti a 10. évét. Az édesanyját elvesztette, mikor a kistesóját megszülte, az édesapja 2 évesen elhagyta, így egy mostohaapát kapott, aki saját fiaként szereti (az édesanyja volt párja, aki mellett felnőtt).Én amikor megismertem, akkor volt 7 éves, és még mindig bekakilt, nekem sikerült a helyes írányba terelnem és leszoktattam róla. Valami történt, megint elkezdte. Nemsokára (kb. 2 hét múlva) szülni fogok, és megint elkezdte. Tudja nagyon jól, hogy mennyire erős vagyok, és hogy nem lesz semmi probléma. Amivel nagyon tisztában van.

Jelentheti-e ez valami "másság" kezdetét?

Kisfiam - nagycsoportos, fejlett, okos, jó beszédkészségű és beszélőkéjű, ugyanakkor hosszan elmélyedve rajzolós (a gondjait kirajzolja/megrajzolja), jó problémamegoldó, ugyanakkor fiú társaságban, oviban... bohóckodós, rendetlenkedő és társai előtt "idétlenkedő", a figyelmet mindig magára vonni akaró, központi kis figura (mintha zavarában tenné, pl. direkt szerepelni nem szeret mert nagyon izgulós). Egy-egy ilyen túlpörgésekor imádja ölelgetni és szájon puszilni a fiútársait az oviban.

Kisfiúknak puszival köszönni??

A kisfiam (első osztályos) tegnap játszás közben megpuszilt egy kisfiút. Elmesélte nekem, hogy játszottak, és elköszönésképpen megpuszilták egymást. A kisfiamnak elmagyaráztam, hogy inkább kézfogással oldják ezt meg a fiúk. Azt tudni kell, hogy a kisfiam nem egy puszilgatós típus, a játszótéri kis barátai régebben öleléssel közeledtek felé, azt sem nagyon szerette. Most ez az eset megrémített. A véleményére lenne szükségem, hogy ezt a szituációt hogy lehet helyesen kezelni?

Rosszalkodással vonja magára a figyelmet

4 èves kisfiamról szeretnèk kèrdezni. Okos, èrtelmes gyerek, a koràhoz kèpest nagyon is. Nagyon mozgèkony, túlsàgosan is, az apukàja csak hètvègèn van itthon, külföldön dolgozik, ha hazajön, Zalàn nagyon túlpörög, nem fogad szót, nyafog, hisztizik, csak azt akarja, hogy rà figyeljünk. Próbàlunk, de mi is keveset tudunk így a pàrommal egymàsra figyelni....

A kislányom teljesen kisajátít magának

2 éves a kislányom, és a problémánk az lenne, hogy teljesen kisajátít magának. Férjem külföldön dolgozik, ritkán és keveset van velünk, a nagyszülők a távolság miatt szintén nem vigyáznak rá, nagyon ritkán látogatják, ezért állandóan kettesben vagyunk. Nagyon aktív, már-már hiperaktívnak mondható gyerek, ezért viszem ennek megfelelő foglalkozásra hetente. A probléma az, hogy teljesen kisajátít magának, ha telefonálok vagy mosogatok stb. teljesen kifordul magából és cirkuszol, rángat, hogy rá figyeljek.

Túlságosan mozgékony

Kisfiam 2 és fél éves, babának is ingerkereső, nappal felszínes alvó volt. Az éjszakát viszont hamar átaludta már, napirendje korán kialakult. Könnyen, egyedül alszik el. Mivel kisebb súllyal született, de időre, kezdetben ülésbe húzáskor nem tartotta a fejét. Ezért 3-4 alkalommal gyógytornász foglalkozott vele. Hamar behozta a lemaradást, nem kúszott, csak mászott, 9 hónaposan felállt, 10 hónaposan elindult. Nagymozgása kifejezetten ügyes, idősebbeknél is ügyesebb, jól koordinált. Hónapok óta éjjelre-nappalra teljesen szobatiszta.

Biligondok

Kisfiam júliusban lesz 3,5 éves. Nagyon rá vagyunk görcsölve a szobatisztaság témakörére. Segítségét szeretném kérni, tanácsát, mert nem tudom, mit kellene tennem, mivel teszek jót vagy rosszat. Kb. egy éve kezdte a szobatisztaságot. Párszor pisilt bilibe, de aztán rögtön a WC-be intézte a pisilést önszántából, nagyon ügyesen. Aztán pár nap múlva sikerült a kakilás is a WC-be szintén. Egyszer otthon, egyszer anyukámnál. Megdicsértük, csokit is kapott utána. Nagyon örült, sokáig emlegette, ő már kakilt vécébe, csigás csokit kapott utána.

Szex a baba előtt?

Az én kérdésem a gyermek szexualitáshoz való hozzáállásával kapcsolatos. Először is kiemelném, hogy első gyermek, és egyikünk neveltetése sincs még csak köszönőviszonyban sem az általunk kívant hozzáállás elérésével. Férjemmel 6 éve vagyunk együtt, 3 éve házasok. A tartalmas, jó szex mindkettőnknek igénye és szerencsére tökéletesen működik minden. A gyermek

El merjek-e utazni?

Egy 6 éves lányom és egy 2 éves fiam van. A lányom szeptemberben kezdi az iskolát, a fiam a bölcsit. Augusztus 21-25 között el kell utaznom, addig más (az apjuk, vagy nagymama vagy nagynéni) vigyáznának a gyerekekre. Korábban még nem voltam távolt tőlük több napra. Illetve a lányom tavaly nyáron több hetet a nagymamáéknál töltött, és jól érezte magát, de akkor ő nyaralt és nem én mentem el otthonról. A lányom elég anyás, nem szeret az apjával maradni pár órára se. A fiamnál pedig még nem volt szeparációs szorongásos időszak.

Ijesztő élmény

A következő helyzetben szeretnék segítséget, útmutatást kérni. Rokon családban történt ma reggel, hogy a család kutyája kiszökött, és megharapta a szomszédot, aki vérhígítót szed, így a harapás következtében aránylag sok vért vesztett, a mentő elvitte. Ezt a 3 és fél éves kislány végignézte, és nagyon megrémült, megrázta a dolog, azóta is sír. Milyen módon lehet hatékonyan megnyugtatni, megbeszélni vele a dolgot, hogy az eset komolyabb nyomot ne hagyjon benne, ne alakuljon ki nála fóbia a kutyák iránt, stb.

Oldalak

Feliratkozás RSS - gyermeklélektan csatornájára