Jelenlegi hely

gyermekek viselkedési problémái

Mintha "visszafelé" fejlődne...

A 6 éves fiam szeptemberben kezdi az iskolát. A gond az, hogy evés közben folyton beszél, ha valami nem sikerül neki, akkor abbahagyja, mások beszélgetésébe belevág, az ételt, ha nem ízlik neki, akkor kidobja, de nem a kukába, hanem cipőbe, csizmába, vagy olyan helyre, ahol tudja, hogy rögtön nem találunk rá. Többször mondtuk már neki az apukájával, hogy ha nem kéri vagy nem ízlik neki valami, akkor szóljon és megbeszéljük. Az óvodában az óvónőkkel mindig megbeszéljük, ha valami probléma van. 10 hónapja született a lánytestvére, akit imád, bár néha durvább vele, de nem tűnik szándékosnak.

Barátnője "sakkban" tartja a kislányomat az oviban

Angliában élünk, kislányom (3,5 éves) szeptemberben kezdte a pre-schoolt. A véletlen úgy hozta, hogy a csoportjába egy másik magyar kislány is került, ami nagyban megkönnyítette a beszokást. A lányok egymás támaszai lettek és nagyon jó barátnők. Jól ismerjük a családot és ezt a kislányt is. Sokszor találkoztunk már, és az ő kislányuk viselkedése számomra nem elfogadott. De eddig nem zavart, hiszen nekem a sajátom a fontos! Most szó szerint "sakkban" tartja a gyermekemet az oviban. Csúnyán beszél vele, elveszi a játékokat tőle. Ha nem kapja meg, amit akar, nagy hisztiket rendez.

A szülők mintha nem akarnák látni a gondokat

Barátaink kisfiának kisgyermekkora óta viselkedési problémái vannak. Jelenleg 6 éves.Kisfiamat (4 éves) többször lelökte a lépcsőn, vagy fojtogatta. Sosem mertem egyedül hagyni őket egy szobában. Óvodából, csoportos foglalkozásról is eltanácsolták ijesztő viselkedése miatt. Ha mi vigyáztunk rá, akkor is voltak dühkitörései, melyet miután a lehető legfinomabban tolmácsoltam édesanyjának, elutasító volt, állította, hogy nem mondok igazat. Az új óvodában is viselkedési problémákkal küzd, folyamatosan kiállítják a játékokból.

A gyerekek kiközösítették, a szülők eltiltották tőle a gyerekeket

A kisfiam 7 éves. Az óvodában nem jött ki a gyerekekkel. Mindig azok után a gyerekek után ment, akikkel 1 perc alatt konfliktusa volt. Sokat hisztizett, dühöngott, kiabált. Most kezdte az iskolát. Egész nyáron erről beszélgettünk, hogy nem szabad így viselkedni. Nyári táborba is beírattam, de ott is kerülte a gyerekeket, inkább magában volt vagy a felnőttek között. Pszichológusnál jártunk, aki nem talált semmilyen problémát egyénileg. Elkezdődött az iskola, és minden folytatódik tovább. A tanár nénikkel tiszteletlen, folyamatosan keresi a konfliktusokat, ordít. Otthon ilyen probléma nincs.

"Jól kell viselkedni, szót kell fogadni!"

Kisfiam 9 éves, 3. osztályos tanuló. Az osztály egyik legjobb tanulója, versenyekre jár es nagyon aktív. Sajnos már az oviban is szinte minden csínyben benne volt. Akkor az óvo néni azt mondta, nagyon kedves, aranyos, okos kisfiú, és ahogy bekerült a csoportba, ő lett a "vezér". Komolyabb gond nem volt vele. Szeret sokat beszélni. Allítólag az órákon figyel, ha a pedagógus rászól, elsőre szót fogad. Viszont gyakran van benne különböző csínytevésekben. Amikor megy érte valamelyik nagyszülő az iskolába, még mindig beszél valakivel, sokszor el kell ismetelni, hogy már menni kellene.

Belelovalja magát a rossz kislány szerepébe

Ma jött a Mikulás, a középső gyermekem kijelentette hogy nem kér semmit, csak virgácsot. Egész nap játszotta a rossz gyermeket. Eljött az este és jött a Mikulás, két gyermekem örült az ajándéknak, ő durcáskodott, meg sem nézte, és csalódott volt, amiért nem virgácsot kapott. Szabályosan hisztizett és nagyon negatív dolgokat mondott és művelt.

Magatartási problémák az iskolában

12 éves fiúgyermekem miatt fordulok Önhöz. Folyamatos magatartási problémák vannak vele az iskolában, beírások, üzenetek a tanároktól, hogy zavarja az órát, beleszól, a tanárok szerint kimondottan keresi a konfliktust (szerintem a figyelmet akarja magára vonni). Amikor hazaér, átbeszéljük a történteket, és ő teljesen máshogy látja, ill. magyarázza a dolgokat. Pl.

Mit tegyünk, hogy úgy érezze, elég figyelem jut neki?

Négy fiam van, 15, 13, 10 és 7 évesek. A legkisebbel kapcsolatban fordulok Önökhöz.
Szélsőséges viselkedést tapasztalok nála. Egyrészt hetvenkedik és ellenkezik a kérésekre - pl. fogmosás és társai - (kifejezetten vagány hanglejtéssel hadonászik előttünk, "Kit érdekel?" és hasonlók), ugyanakkor, ha megemelem a hangom, megnémul és teszi, amit kértem. Az asztalnál ülve kifejezetten zavarja, hogy a többi testvére társalog, vagy éppen az édesapja valami matematikai problémát beszél meg a legnagyobbal (sokat és lelkesen versenyez ez a gyerekünk), és

Mivel tudnám jobb viselkedésre bírni?

Kedves Réka! A 8 éves fiamról lenne szó. Másodikos lett szeptemberben. Tavaly is voltak gondok a viselkedésével az iskolában, és úgy néz ki, az idén is elkezdődik, ezért tanácstalan vagyok. Társaival mindig összetűzésbe kerül, verekedés, beszólogatás, a lányokat ölelgeti, puszilgatja, ami nem tettszik nekik. Durva, és azt mondják a tanárok, hogy agresszív, mert ha egy társa beszól neki, csúfolja, akkor van, mikor verekedésbe torkollik az egész. Amúgy egy örökmozgó, akaratos, beszédes gyerek.

Jobb lenne az egyéni tanrend?

13 és fél éves Szabolcs fiammal nem lehet bírni az iskolában. A tanár elmondása szerint az aulában őrjöng, kiabál, órákon beszólogat, csúnyán beszél stb. A tanárnő már azon gondolkodott, hogy egyéni tanrendesnek teszi, de én ezt nem igazán szeretném. Itthon, mikor velem van,  nincs vele nagy gond, kivétel az iskola. Azt szeretném kérdezni, hogy Ön mit tanácsol? Ebbe az iskolába problémás gyerekek járnak, ő is magatartás-problémás! Kéem, mondja el a véleményét, Ön mit gondol?? Jobb lenne az egyéni tanrend a gyereknek??

Nagyon féltékeny ránk, a szüleire

Szeretném megtudni hogy 7 éves kisfiam viselkedése normális vagy szakember segítségét kell kérjem?! Nagyon féltékeny már egész kicsi kora óta ránk, a szüleire. A mai napig nem ülhetünk le egymás mellé a párommal, vagy egyáltalán semmilyen kapcsolatba nem kerülhetünk az ő jelenlétében, mert kezelhetetlen lesz utána. Dühös, csak annyit tud mondani, hogy utállak, és így tönkreteszi a családi napunkat is sokszor. Megmondja, ki hova ülhet az asztalnál, nem adhatunk puszit, nem ölelkezhetünk az apukájával - ezt kerüljük is, de rossz hatással van

Mikor szakad el a cérna?

Nagyon el vagyok keseredve. A legtöbb gyerekkel megtalálom a közös hangot, és ha kérek valamit, akkor nem kell kétszer mondanom, bezzeg a fiam... Mindig azt gondoltam, hogy roppant türelmes ember vagyok, sose csináltam semmiből sem problémát, aztán megszületett a fiam, és hirtelen másfél éves lett. A dackorszak eleje sima ügy volt. Aztán kétévesen már jobban kiteljesedett az akarata, de még kezelhető volt. Az ovi előtti nyár nyugisan telt, imádtam anya lenni, vele játszani - bármibe vontam be, mindent élvezettel csinált.

Furcsa dolgai vannak...

Az alábbiak mennyire normálisak egy kisgyereknél, illetve kell-e aggódni, hogy valami gond van a fejlődésével? A következő három dolog történt meg, kettő már régebben. Alsós, hétéves korában nem vett bugyogót a szoknya alá, mert azt hitte, az alá nem kell, hisz ott a harisnya. A tesiórán tornadresszben voltak, és ő a betonra pisilt, mert állítása szerint nem tudta, hogy ez

Oldalak

Feliratkozás RSS - gyermekek viselkedési problémái csatornájára