Jelenlegi hely

Cikkajánlók a magazinból

Ne bántsátok a hikikomorit!

Tamaki Saito japán pszichiáter a kilencvenes évek elején szerezte szakképesítését. Már ekkor is megdöbbentő volt számára, hogy néhány év leforgása alatt középosztálybeli japán szülők tömegei fordultak hozzá azzal a panasszal, hogy 15 év körüli, többnyire fiú gyermekük az iskolát abbahagyva éjszakai életmódra állt át, és szobáját immár hónapok, sőt évek óta nem hajlandó elhagyni. 

„Japán depresszió”?

Az igazi „messziről jött ember” – és a virtuális

Az „igazi Trebitschet” – aki Rejtő Piszkos Fred, a kapitány c. könyvében is felbukkan – korának egyik legnagyobb szélhámosaként tartjuk ma is számon: Pakson született 1879-ben, s kalandozásait már zsenge ifjúkorában megkezdte. 

18 évesen az egyik magyar lapban rendszeresen publikálta színes, fantáziadús beszámolóit bécsi, hamburgi, párizsi, londoni, észak- és dél-amerikai útjairól (bár kétséges, hogy valóban járt-e ezeken a helyeken).  Rövid egyházi kitérő után (több  egyház lelkészeként is működött) a politika felé fordult: a világ különböző pontjain az angol, a német és az amerikai titkosszolgálat számára is dolgozott, s miközben Angliában váltóhamisításba keveredett, Londonban Lloyd George pártjának tagja lett – vannak, akik még Churchillel és Hitlerrel is összekapcsolják a tevékenységét.

Miért házasodunk – és miért nem?

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. 50-60 éve még furcsának tartottak, megszóltak, sőt kigúnyoltak valakit, ha nem volt házas, vagy a gyereke nem házasságból született. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak? 

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak?

Miért imádjuk a pandamacit?

A panda gyakorlatilag verhetetlen – és ez nemcsak arra a kungfuzó pandára igaz, akinek a kalandjairól már a harmadik animációs mozifilmet mutatták be nemrégiben (és meglepődnék, ha nem következne előbb-utóbb újabb folytatás is).

Az egész óriáspanda faj közrajongás tárgya; ezek a fekete-fehér macik biztosan az élővilág legnagyobb világsztárjai közé tartoznak. De vajon mi az oka ennek a sikernek?

Baba-mama tánc az élet kezdetén

Szerző: 

Maurizio Stupiggia, a Genovai Egyetem professzora a modern technika eszközeit alkalmazza, hogy megfigyelje az baba-mama kapcsolat eddig fel nem fedezett részleteit. A videótechnika bevetése lehetőséget ad arra, hogy a kommunikáció egészen apró részleteit is megfigyeljük – így arról, ami korábban intuitív megérzésnek tűnt, mára kiderült, nagyon is tényszerű mikro-jelenségeken alapul.

Minden kapcsolatban szükség van arra, hogy a másikra figyeljünk, odaforduljunk felé – de legalább ennyire fontos az is, hogy időnként visszavonuljunk.

Játék, határok nélkül?

A póker
Szerző: 

 A póker nagyjából az utóbbi öt évben robbant be itthon is a köztudatba, egyszerre rengetegen kezdtek el játszani. Játszani? Dolgozni? Szárnyalnak a sikersztorik, sorra nyílnak az online termek, akár egy dollárral is nekivághatsz, hogy felépítsd a vagyonkád, és persze trendi – olyan ez, mint az aranyláz.

Egy jó pókerjátékos valószínűleg igazi Machiavelli: nemcsak hogy hisz az emberek manipulálhatóságában, hanem hajlandó és képes is rá.

Ittam. Beszólsz?

Néhány korty ital után kipirosodik az arcunk, csillog a szemünk, nagyokat kacagunk, viccelődünk és általában javulnak társas készségeink. Miért? Az alkohol szorongásoldó, relaxáló hatása miatt. 

Mitől lesznek a részeg emberek érzékenyek, s a valódi, de sokszor csak képzelt ugratásra, bosszantásra olyan agresszívek, hogy netán még ütnek is?

A temperamentum: viselkedésünk stílusa

„Kétféle ember van: az egyik két részre osztja az emberiséget, a másik nem.” Ez az ismert, ironikus bölcsesség az emberiségnek arra az ősi és nem szűnő késztetésére utal, mellyel mindenáron rendszert akar találni az élővilág legváltozatosabb, leginkább kiszámíthatatlan területén: az emberi személyiségek rengetegében. 

Az emberek, bármennyire sokfélék legyenek is, besorolhatók néhány nagy típus valamelyikébe.

Bedarált személyiségek?

Avagy az X-Faktor meg a politika

Egy kedves ismerősöm azt kérdezte tőlem, mit szólok ahhoz az átváltozáshoz, amelyen az X-Faktor szereplői mennek keresztül. A selejtezőkben még természetesen viselkedő, amatőr embereket ismerünk meg, de azután azokat, akiket kiválasztanak az élő show-ban való szereplésre, a profi tévés csapat kezelésbe veszi és átformálja. Mintha csak átment volna rajtuk a nagy média-úthenger, mondja az ismerősöm, rájuk sem lehet ismerni. Úgy tűnik, olyan vonásokat aggatnak rájuk, amelyek idegenek tőlük. Mi lesz a valódi személyiségükkel? Összetörik, elvész? 

Nem az a veszély, hogy a média megerőszakolja az ártatlan, természetes személyiséget és belegyötri az előregyártott, bevált sablonokba

Álmomban már megcsaltalak...

Dermedt kapcsolatok
Szerző: 
Cikkek: 

Vannak, akik évtizedekig, sőt egy életre beleragadnak olyan párkapcsolati helyzetekbe, ami a kívülállók számára sokszor „semmilyennek” látszik: „elvannak benne...” Lehet, hogy nincsenek teátrális jelenetek, nincsenek veszekedések, sőt viták sem. Csak éppen: szinte semmi sincsen. Páros magány van mindkét fél számára. Élnek egy lakás két külön szobájában, találkoznak a közös helyiségekben, esznek és vásárolnak, egyszóval minden „kellék” a helyén van, csak egyvalami hiányzik. Az egymás iránti látható érzelmek.

Egy kapcsolat „beindítása” általában olyan fontos, hogy minden mást kiszorít látókörünkből, az ember nem figyel arra, mit áldoz fel, milyen szituációkba megy bele, milyen kompromisszumokat köt. Ennek aztán a későbbiekben nagy szerepe lesz, ugyanis a kapcsolat hőfokának csökkenése értelemszerűen a veszteségek és hiányok felnagyítódását eredményezi, ami pedig az érzelmi távolodást növeli. A partnerkapcsolatok kezdeti szakaszában még mindkét fél nagyon törekszik arra, hogy a másikkal szebbik és jobbik formáját ismertesse meg.

Oldalak