Jelenlegi hely

Cikkajánlók a magazinból

„Pénzügyi Személyiség” – avagy ki is az, aki aranyat lel?

Van, aki látszólag semmilyen különös erőfeszítést sem tesz, anyagi helyzete mégis mindig rendezett és megtakarításai is folyamatosan gyarapodnak, míg mások hiába foglalkoznak rendszeresen pénzügyeikkel, a hónap végén mégis megszorulnak. 

A pénz gyakorlati kezelését, a beosztás és a megtakarítás képességét sokszor olyan rejtett tulajdonságaink határozzák meg, melyeket nem csak a felületes szemlélő, de sokszor saját magunk sem ismerünk valódi összefüggéseikben

A gép is ember

Kötődésünk a tárgyakhoz

Óvodáskorunkban még meg vagyunk győződve róla, hogy a világon minden nagyjából úgy működik, ahogyan mi magunk: a tárgyaknak, természeti képződményeknek és jelenségeknek vannak szándékaik, érzéseik, s ennek megfelelően tudatosan cselekszenek.

Lehet, hogy felnőttkorunkban sem vagyunk hajlandók egészen lemondani arról, hogy az élettelen dolgokat élőnek tekintsük?

Energiavámpír

Szerző: 

Azokat az embereket hívják így, akik a szervezetük működéséhez szükséges energia egy részét másoktól lopják el. Az energiavámpír áldozata csak azt veszi észre, hogy fárad, kimerül, az addig jól menő dolgai egy szempillantás alatt kínszenvedésbe csapnak át. Ehhez pedig nem kell sok idő. 

Elég akár negyedórát együtt tölteni egy ilyen emberrel ahhoz, hogy úgy érezzük: minden energiánk elszállt és már semmihez nincs kedvünk.

Ne bántsátok a hikikomorit!

Tamaki Saito japán pszichiáter a kilencvenes évek elején szerezte szakképesítését. Már ekkor is megdöbbentő volt számára, hogy néhány év leforgása alatt középosztálybeli japán szülők tömegei fordultak hozzá azzal a panasszal, hogy 15 év körüli, többnyire fiú gyermekük az iskolát abbahagyva éjszakai életmódra állt át, és szobáját immár hónapok, sőt évek óta nem hajlandó elhagyni. 

„Japán depresszió”?

Az igazi „messziről jött ember” – és a virtuális

Az „igazi Trebitschet” – aki Rejtő Piszkos Fred, a kapitány c. könyvében is felbukkan – korának egyik legnagyobb szélhámosaként tartjuk ma is számon: Pakson született 1879-ben, s kalandozásait már zsenge ifjúkorában megkezdte. 

18 évesen az egyik magyar lapban rendszeresen publikálta színes, fantáziadús beszámolóit bécsi, hamburgi, párizsi, londoni, észak- és dél-amerikai útjairól (bár kétséges, hogy valóban járt-e ezeken a helyeken).  Rövid egyházi kitérő után (több  egyház lelkészeként is működött) a politika felé fordult: a világ különböző pontjain az angol, a német és az amerikai titkosszolgálat számára is dolgozott, s miközben Angliában váltóhamisításba keveredett, Londonban Lloyd George pártjának tagja lett – vannak, akik még Churchillel és Hitlerrel is összekapcsolják a tevékenységét.

Miért házasodunk – és miért nem?

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. 50-60 éve még furcsának tartottak, megszóltak, sőt kigúnyoltak valakit, ha nem volt házas, vagy a gyereke nem házasságból született. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak? 

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak?

Miért imádjuk a pandamacit?

A panda gyakorlatilag verhetetlen – és ez nemcsak arra a kungfuzó pandára igaz, akinek a kalandjairól már a harmadik animációs mozifilmet mutatták be nemrégiben (és meglepődnék, ha nem következne előbb-utóbb újabb folytatás is).

Az egész óriáspanda faj közrajongás tárgya; ezek a fekete-fehér macik biztosan az élővilág legnagyobb világsztárjai közé tartoznak. De vajon mi az oka ennek a sikernek?

Baba-mama tánc az élet kezdetén

Szerző: 

Maurizio Stupiggia, a Genovai Egyetem professzora a modern technika eszközeit alkalmazza, hogy megfigyelje az baba-mama kapcsolat eddig fel nem fedezett részleteit. A videótechnika bevetése lehetőséget ad arra, hogy a kommunikáció egészen apró részleteit is megfigyeljük – így arról, ami korábban intuitív megérzésnek tűnt, mára kiderült, nagyon is tényszerű mikro-jelenségeken alapul.

Minden kapcsolatban szükség van arra, hogy a másikra figyeljünk, odaforduljunk felé – de legalább ennyire fontos az is, hogy időnként visszavonuljunk.

Játék, határok nélkül?

A póker
Szerző: 

 A póker nagyjából az utóbbi öt évben robbant be itthon is a köztudatba, egyszerre rengetegen kezdtek el játszani. Játszani? Dolgozni? Szárnyalnak a sikersztorik, sorra nyílnak az online termek, akár egy dollárral is nekivághatsz, hogy felépítsd a vagyonkád, és persze trendi – olyan ez, mint az aranyláz.

Egy jó pókerjátékos valószínűleg igazi Machiavelli: nemcsak hogy hisz az emberek manipulálhatóságában, hanem hajlandó és képes is rá.

Oldalak