Jelenlegi hely

Videók

A pszichés egyensúly szerepe a fiatalkori allergiás betegségekben

A pszichés egyensúly szerepe a fiatalkori allergiás betegségekben

Van-e rosszabb, szorongatóbb érzés a légszomjnál? Különösen akkor, ha ezt egy gyermeknek kell elszenvednie? Mit tehet a szülő azon kívül, hogy orvosi segítséget kér? A válasz roppant egyszerű: legyen ott a gyermeke mellett. Mert a tünet ugyan a gyógyszertől múlik el – de igazi enyhülést csak a szülő adhat! Az előadásban elhangzottak lehetőséget adnak arra, hogy családi konfliktusaink mögé nézhessünk, elgondolkozzunk a saját gyermekünkkel való kapcsolatunkon, esetleg újraértékelhetjük aktuális tüneteinket vagy az arra alkalmazott terápiákat.

Fájdalom és magányosság kapcsolata

Fájdalom és magányosság kapcsolata

Ugye mindannyian átéltük már a fájdalom és a magány szorongató élményét? Azt a feszültségteli állapotot, amiben azonnali megnyugtatásra vágyunk és azt kívánjuk, bárcsak lenne mellettünk valaki, aki azt mondja nekünk: „Ne félj, elmúlik!”. Úgy, mint gyermekkorunkban tette azt a jó szülő. Az előadásból megtudhatjuk, mi köze van egymáshoz a fájdalomnak és a magánynak? Mi köze van egymáshoz a társas elutasítottságnak és a szomatizációs tüneteknek? Mi köze van a túléléshez a fájdalomnak és a magánynak? Mi köze van a pszichoterápiának a fizikai fájdalom csökkentéséhez?

Csillagászat a sejtjeinkben, avagy biológiai ritmusok és testi-lelki egészség

Csillagászat a sejtjeinkben, avagy biológiai ritmusok és testi-lelki egészség

Miért kap valaki Nobel-díjat, ha egész életében a muslicák párzási szokásait kutatja? Igaz-e, hogy a csillagászati ritmusok a génjeinkben vannak? Lehet, hogy a kialvatlanság hizlal? Az előadásban áttekintjük azt, hogy az alvás és a biológiai ritmusok kutatása hogyan értékelődött át a tudomány szemében és jutott el az ezotéria bélyegétől a Nobel-díjig, miközben a kutatók nem változtak. Mint ahogyan az ember sem változott… Évezredek óta ugyanazok a túlélésre kódolt, ősi mechanizmusok befolyásolják testi folyamatait és cselekvéseit. Az ember tehát nem változott – de folyton változtatott!

„Hardver” vagy „szoftver” a biológiában. Sors vagy valószínűség?

„Hardver” vagy „szoftver” a biológiában. Sors vagy valószínűség?

„Kire ütött ez a gyerek?” És kire a szülő? Örök kérdés, hogy mennyi múlik a géneken és mennyi a nevelésen, illetve a környezeten? A környezeti (epigenetikai) tényezők közé tartoznak: az anyai hatás a magzati élet során, a táplálkozás, a mozgás, a fertőzések, a mérgek és a hőmérsékleti hatások. Ezek a stimulusok „szoftverként” működtetik az örökölt „hardvert”, a szüleinktől örökölt genetikai adottságok együttesét.

Oldalak