A B C C D E F G H I J K L M N O P R S T V V
I
-
Eszményítés.
-
Azonosulás, egy adott referenciacsoport vagy -személy attitűdjeinek, értékeinek elsajátítása.
-
Azonosság. Beszélhetünk társadalmi, személyes és nemi identitásról. A fogalmat 1950-ben vezette be Erik Erikson. A pszichoszociális fejlődés során alakul ki. A személyes identitás az életút egységét jelenti, Paul Ricoeur elméletében narratív, azaz elbeszélt azonosságról beszélhetünk. Eszerint a narratív azonosság az, amely egy egységes történet keretei közt elmesélhető, a tapasztalattal bővül és módosul. A szociális identitás az emberek szerepeinek, értékeinek, normáinak összessége, amelyek a különféle társadalmi csoportokkal, eszmékkel (politikai, vallási, ideológiai stb.) való azonosulását fejezik ki.
-
Elképzelt, kitalált dolog.
-
Az immunrendszer működését megváltoztató.
-
Az identitás megváltoztatása.
-
Rejtett, lappangó, nem kimondott.
-
Korai bevésődés. Az élet legkorábbi tapasztalatai.
-
Az azonnali késztetések fölötti uralom.
-
Pillanatnyi hajtóerőknek való engedelmeskedés, robbanékonyság.
-
Elkülönülés, egyénné válás. Carl Gustav Jung analitikus pszichológiájában az érett személyiség kiteljesedését, kibontakozását jelenti.
-
Alapvetően a pszichoanalitikus terápia keretében jelenik meg. A páciens a szülőfigurákhoz fűződő viszonyát az analitikusra viszi át. Freud kétféle áttételt különböztetett meg: pozitívat és negatívat. Az indulatáttétel ugyanakkor bármely emberi kapcsolatban megjelenhet.
-
Illetéktelenség; hozzá nem értés.
-
Ártalom okozása valamilyen cél elérése érdekében.
-
Megtermékenyítés.
-
Egységesség, sértetlenség, összetartozó elemek ép együttese.
-
A pszichoanalitikus gondolkodás egyik alapvető tétele, hogy az énünket fenyegető, kellemetlen, stresszt vagy szorongást előidéző ingereket és gondolatokat megpróbáljuk távol tartani: ezt nevezzük védekezési vagy elhárítási mechanizmusnak. Az intellektualizáció olyan elhárító mechanizmus, amely a kellemetlen tudattartalmakat absztrakt fogalmakba „csomagolja”. Intellektualizál például az a személy, akit ha arra figyelmeztetnek, hogy túl sokat iszik, a borban lévő – kis mennyiségben védő hatású – vegyület, a rezervatrol jótékony hatásával védekezik. Magyarán: okoskodik.
-
Az a jellemző, amit az intelligenciatesztek mérnek. Részei a problémamegoldás, gondolati rugalmasság, elvont fogalmakban gondolkodás, tanulási képesség, beszédkészség, ítéletalkotás, téri képzelőerő, kézügyesség, kreativitás. A meglévő ismeretek egyaránt részei az intelligenciának.
-
Filozófiai értelemben az a képesség, hogy gondolatainkat külső tárgyakra irányítjuk, a tudat mindig valaminek a tudata, tehát a tudat nem képzelhető el valamilyen tárgy nélkül, a tudat és a tárgy egy intencionális „csóvában” mindig össze van kötve egymással. Pszichológiai értelemben viselkedésünk szándékolt jellegére utal.
-
Szándék, irányulás.
-
Felerősít.
-
Több tudomány határterületéhez tartozó (tudásanyag, módszer vagy közös tudományág).
-
A hosszú távú memóriából történő előhívást gátló tényező. Akkor keletkezik, amikor különböző elemeket ugyanazzal az előhívási támponttal kapcsolunk össze: az egyik információ elfedi a másikat.
-
Valamely korábban külső dolog vagy gondolat belsővé tétele.
-
Egy beavatkozás hatékonyságának szisztematikus elemzése.
-
Lelken belüli.
-
1. önmegfigyelés, az értelmezés figyelmen kívül hagyásával, pusztán a jelenségekre koncentrálva. 2. Szubjektív élményekről, érzésekről való beszámoló.
-
Behatoló, betolakodó, kiűzhetetlen.
-
Behatolás; nem kívánt gondolatok betörése a tudatba.
-
Ösztönös megérzés. Az a képesség, hogy valaki gondolati elemzés nélkül megértsen. átérezzen valamit.
-
„Sziget”, az agy halántéklebenyében található kérgi rész, amelynek a szaglásban, a fájdalomészlelésben, a társas kapcsolatok fenntartásában van szerepe.
-
Értelmetlenség, ésszerűtlenség.
-
Az ésszerűséggel ellenkező.
