Jelenlegi hely

2018-01 február-március

3 Lélekmérő – A főszerkesztő előszava

5 A pszichológia világa – Hírek

 8 Új rovatunk: Mindennapi filozófia

8 Legyünk-e – s ha igen, hogyan legyünk altruisták?
Gébert Judit – Tőzsér János

11 Elismerés és önkép
Ullmann Tamás

12 Összeillés vagy összeillesztés?
Ullmann Tamás

17 Nem engem keresel? Párválasztás – avagy zsák a foltját…
Tari Annamária

22 Ki nyer ma? – A párkapcsolati stresszkezelés alapjai
Szalai Tamás Dömötör

26 „Lelkileg kötelező rendben lennünk”
Interjú Gigor Attilával, a Terápia című sorozat rendezőjével
Bódy Gergő

31 Introvertáltak egy zajos világban – A zene hatásai
Nagy Beáta Magda

36 Létezik-e lustaság?
Mannhardt András

38 Nevetéssel a félelem ellen
Kollár János

41 Mozaikcsalád: műalkotás vagy káosz?
Bogár Zsuzsa

 45 Új rovatunk: PSZICHOSZOMATIKA

46 Beteg vagyok, vagy csak képzelem?
Gerber Erika

48 Mit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika
Falus András

52 Zsigeri érzelmeink – Pszichovegetatív kölcsönhatások
Bárdos György

59 Átverős árak
Mannhardt András

62 Te is 100 kilóval préselsz? – Interjú a fogcsikorgatásról dr. Schmidt Péterrel
Bódy Gergő

64 Miből lesz a cserebogár? – A pszichopátia gyermekkori gyökerei
Szabó Edina

68 A pozitív adjonisten
Szvetelszky Zsuzsanna

72 Kongresszusok, konferenciák

74 A pszichológus válaszol

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!