2009. november 9-e történelmi nap a magyarországi siketek életében: ezen a napon fogadta el a magyar Országgyűlés a 2009. évi CXXV. törvényt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. A törvény a siketek oktatását teljesen új alapokra helyezi azzal, hogy elismeri a jelnyelvet mint a siket közösség önálló, természetes nyelvét, és biztosítja a jelnyelv használatához, ápolásához és átörökítéséhez való jogot. ,,Kétszázhét évvel ezelőtt indult meg a siketek oktatása Magyarországon, ami a siket kultúra és -közösség alapjait jelentette. Ettől kezdve számtalan, az identitást és a szellemi fejlődést meghatározó mozzanat követte egymást, amely ma egy erős közösségben és egy új szemléletű pedagógia lehetőségében forrta ki magát.

Jelen tanulmánygyűjtemény célja az interperszonális kommunikáció fejlesztése és betekintés a konfliktusok kezelésének szövevényes világába. A kötet módszertani eszköz- és ötlettárat ad a munkahelyi kommunikáció egyéneket és csoportokat érintő főbb kérdéseire és konfliktusok kezelésére vonatkozóan.

Jelen munka a gyakorlatorientáltságot mindvégig szem előtt tartva a munkahely szociálpszichológiai jelenségvilágába kalauzol bennünket, a hangsúly azonban ezúttal a főként a kommunikációs hatékonyság fejlesztésére és konfliktuskezelésre került. Különleges törekvés valósul meg a műben: a kommunikációfejlesztéssel foglalkozó három különböző irányzat, a Gordon-modell, az NLP és a tranzakcióanalízis tanulmányait egy kötetben integráltuk.

Aktív fejlesztőpedagógusként évente mintegy 120-130 gyermek vizsgálatát végzem el, 70-80 komplex szakvéleményt készítek, valamint 40-50 fő rendszeres terápiáját látom el munkahelyemen, pedagógiai szakszolgálatban. Főbb terápiás területeim a tanulási problémák prevenciójára és reedukációjára irányulnak motoros és nyelvi fejlesztések által. Az elmúlt években kifejlesztett tükörtábla-terápiám hatékony kiegészítője a hagyományos diszlexia/diszgráfia-reedukációnak. A tükörtábla nem anyagáról, hanem funkciójáról kapta a nevét. Sajátos vertikális pozíciójával, testünk középvonalának mesterséges ,,kihelyezésével" lényegében belső viszonyítási pozíciót teremt, és funkcionális síkon oldja fel a bal/jobb ellentétet.

A pszichológusok gyakorlati munkájuk során a professzionális segítő kapcsolatok mind több módszerével találkozhatnak. A jelen kötet tanulmányai két meghatározóan fontos módszer, a pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia bemutatására, összevetésére, elemzésére vállalkoznak. E két intervenciótípus között számos egyezést és különbséget találunk. Míg a pszichológus alapképzésben és posztgraduális képzésben egyre inkább elkülönülnek, a kétféle segítői attitűd sok esetben közeledik is egymáshoz, ami kölcsönös fejlődésüket szolgálja. Mindazonáltal kétségtelennek tűnik, hogy a mindkét területen való jártasság előnyt jelent a professzionális segítő munkában.