Jelenlegi hely

Mi áll a halálközeli élmények hátterében?

Nemcsak a nyugati világban esik szó gyakran halálközeli élményekről, hanem a legtöbb kultúrában helyet kapnak ezek az élmények. De vajon mi áll a háttérben? 

A legtöbbször egy hosszú folyosón megy keresztül a páciens, majd erős fényt lát, és többnyire Istennel, Jézussal, angyalokkal és egyéb túlvilági lényekkel is találkozik az ember, de akár rég elhunyt rokonokkal is beszélgethet. Ezeknek a történeteknek apropóján gyakran esik szó a halál utáni életről, amit ki-ki saját hitvilága szerint lát. Ezek a történetek általában a pszeudotudományok, illetve az ezoterika tárgykörébe tartoznak, de mivel sok ember él át hasonló tapasztalatot – az amerikaiak 3 százalékának volt már halálközeli élménye – számos tudós szerint muszáj róla beszélni.

Egy holland kutatás - amelyet a The Lancet című szaklapban ismertettek, - most azt vizsgálta, hogy mik a közös pontok ezekben az élményekben. A halálközeli élményt átélt megkérdezettek 50 százaléka beszélt arról, végig tudatában volt annak, hogy már meghalt, 56 százalék pozitív élményként értékelte a történteket, 31 százalék számot adott a hosszú folyosóról, amelynek a végén fény várta, és 32 százalék számolt be arról, hogy elhunyt rokonnal találkozott. Kiderült az is, hogy a klinikai halált átélt interjúalanyoknak csupán egy szűk része, mindössze 18 százalék számolt be halálközeli élményről. A többiek nem éltek át ilyesmit, vagy nem emlékeztek rá.

Annak valószínűsége, hogy a páciensnek volt-e ilyen élménye, nem függ össze az agyi oxigénhiány mértékével, és attól sem, hogy milyen gyógyszereket kapott a beteg. A kutatás szerint leginkább a 60 éven aluliaknak voltak emlékeik a túlvilágról, és a nők körében gyakoribb ez az élményanyag, mint a férfiaknál. Érdekes, hogy az élményekre hatással van a kultúra is, amelyből érkeztünk. A dél-amerikaik szép tájakat és vulkánokat látnak, a thaiföldi és indiai páciensek esetében viszont tájak csak nagyon ritkán jelennek meg. Az istenfigura is változik, ki-ki a saját hitének megfelelő alakkal találkozik. A szakemberek egyelőre nem tudják, mi áll a halálközeli élmények hátterében, de abban egyetértenek, hogy túl gyakori tapasztalatról van szó ahhoz, hogy egyszerűen csak legyintsünk ezekre a történetekre.

 

 

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Ez is érdekelhet

Úgy tűnik, barátaink nagy befolyást gyakorolnak egészségünkre.

Az indulat kitörésével hagyjuk, hogy az élet dolgai felett amúgy is csak részlegesen gyakorolt kontroll utolsó morzsái is kihulljanak a kezünkből.

Az egészségügyi szakemberek kiégése az ellátás minőségére és a betegbiztonságra is hatással van.

Nem mondunk újat azzal, hogy a pozitív gondolkodásnak komoly ereje van.

Mindegyik hárítás – vagy hárítási repertoár – viszonylag stabilan jellemző egy-egy emberre. Van, aki erősebben hárít, van, aki finomabban.

Merőben új megközelítésben mutatták be az optimizmus természetét a Kalifornia Egyetem kutatói.