Jelenlegi hely

Mi áll a halálközeli élmények hátterében?

Nemcsak a nyugati világban esik szó gyakran halálközeli élményekről, hanem a legtöbb kultúrában helyet kapnak ezek az élmények. De vajon mi áll a háttérben? 

A legtöbbször egy hosszú folyosón megy keresztül a páciens, majd erős fényt lát, és többnyire Istennel, Jézussal, angyalokkal és egyéb túlvilági lényekkel is találkozik az ember, de akár rég elhunyt rokonokkal is beszélgethet. Ezeknek a történeteknek apropóján gyakran esik szó a halál utáni életről, amit ki-ki saját hitvilága szerint lát. Ezek a történetek általában a pszeudotudományok, illetve az ezoterika tárgykörébe tartoznak, de mivel sok ember él át hasonló tapasztalatot – az amerikaiak 3 százalékának volt már halálközeli élménye – számos tudós szerint muszáj róla beszélni.

Egy holland kutatás - amelyet a The Lancet című szaklapban ismertettek, - most azt vizsgálta, hogy mik a közös pontok ezekben az élményekben. A halálközeli élményt átélt megkérdezettek 50 százaléka beszélt arról, végig tudatában volt annak, hogy már meghalt, 56 százalék pozitív élményként értékelte a történteket, 31 százalék számot adott a hosszú folyosóról, amelynek a végén fény várta, és 32 százalék számolt be arról, hogy elhunyt rokonnal találkozott. Kiderült az is, hogy a klinikai halált átélt interjúalanyoknak csupán egy szűk része, mindössze 18 százalék számolt be halálközeli élményről. A többiek nem éltek át ilyesmit, vagy nem emlékeztek rá.

Annak valószínűsége, hogy a páciensnek volt-e ilyen élménye, nem függ össze az agyi oxigénhiány mértékével, és attól sem, hogy milyen gyógyszereket kapott a beteg. A kutatás szerint leginkább a 60 éven aluliaknak voltak emlékeik a túlvilágról, és a nők körében gyakoribb ez az élményanyag, mint a férfiaknál. Érdekes, hogy az élményekre hatással van a kultúra is, amelyből érkeztünk. A dél-amerikaik szép tájakat és vulkánokat látnak, a thaiföldi és indiai páciensek esetében viszont tájak csak nagyon ritkán jelennek meg. Az istenfigura is változik, ki-ki a saját hitének megfelelő alakkal találkozik. A szakemberek egyelőre nem tudják, mi áll a halálközeli élmények hátterében, de abban egyetértenek, hogy túl gyakori tapasztalatról van szó ahhoz, hogy egyszerűen csak legyintsünk ezekre a történetekre.

 

 

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Ez is érdekelhet

Anyu hogyan morcos, apu hogyan szigorú, a hugi hogyan nyafka, mi pedig jók vagyunk.

Az apák közül sokan „átálltak a másik oldalra”: gyerekeikkel való kapcsolatuk a szereteten alapul.

A legritkább esetben fordul elő, hogy azt mondjuk: MOST boldog vagyok.

Nem szeretném, ha a halálos ágyamon a legfontosabb dolog, amire emlékezhetek, egy céges számviteli projekt lenne…

Magyarországon minden huszadik, közel félmillió ember betegszik meg élete során a depresszió valamelyik formájában.

Az egyéni kronotípus határozza meg az ember alvási preferenciáját.