Jelenlegi hely

Önismereti pszichodráma csoport!

ÖNISMERETI PSZICHODRÁMA CSOPORTOT INDÍTOTTUNK , HAVI EGY SZOMBATI NAPON

Ajánljuk annak, aki

  • úgy érzi, elakadt valamivel, de szeretne ezen túllendülni,
  • szeretne valamit másként csinálni, mint eddig,
  • nem érti, miért ismétlődnek dolgok időről időre,
  • úgy érzi, valami akadályozza abban, hogy úgy menjenek a dolgai, ahogy szeretné,
  • kíváncsi, mi mindenre lenne képes még,
  • kíváncsi, mások hogy csinálják.

Csoportvezetők:

Galgóczi Krisztina, irodalmár, dramaturg, pszichodramatista. Korábban dráma- és színházelmélettel foglalkoztam, főleg nőalakokkal, a női szerepvállalás nehézségeivel. Alapvetően analitikus gondolkodású vagyok. Érdeklődésem elsősorban a transzgenerációs örökségek és a társadalmi problémák dramatikus megoldására (szociodráma) irányul.

Simon Sarolta, klinikai szakpszichológus, pszichodramatista. Gyerekterápiával, szülőkonzultációval, családterápiával és mediációval foglalkozom, jelenleg főállásban a gyerekvédelemben, emellett a mipszi.hu A pszichológus válaszol c. rovatának munkatársaként dolgozom. A pszichodráma eszközeit sokféle területen alkalmazom. Voltam színész olyan színházban, ahol a közönség álmait jelenítettük meg, most salsatáncosként is kapcsolódom a színpadhoz.

Szupervizor: Teszáry Judith kiképző pszichodráma pszichoterapeuta

Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet: ido.utazas@yahoo.com, +36705037997, +36705720191 és a Pszichodráma facebook oldalon

most indult csoportunkba szeptembertől még két új tagot felveszünk!

Ez is érdekelhet

Sokféle elnevezése lehet: a körülmények kedvező alakulása, nem várt pozitív fordulat, csoda, kegyelem, a sors ajándék

Az erőszaktevők azt a bizonytalanságot használják ki, amelyet a visszajelzés vágya okoz! Ők vadásznak.

Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán...

A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte...

A többség számára komoly kihívást jelent, hogy a közlekedési viszonyokra tudjon figyelni, különösen akkor, ha napi szinten több órát vezet. Ez igen gyakran olyan fokú...

Valóban egyik napról a másikra történne a leszokás? Valóban csak akaraterő kérdése az egész?