Jelenlegi hely

A gyakori felébredés rosszabb, mint az alváshiány

Egy rossz éjszakai alvás után nem valószínű, hogy a legjobb hangulatban leszünk. A Sleep című folyóiratban ismertetett vizsgálat eredményei szerint a rosszkedv sokkal inkább a minőségi alvás hiányával, mintsem az alvás mennyiségével hozható összefüggésbe. 

Azoknak az embereknek, akik három egymást követő éjszaka is gyakran felébredtek, sokkal rosszabb volt a hangulatuk, mint azoknak, akik az utóbbi időben kevesebbet aludtak.

A közlemény egyik szerzője Patrick Finan, a baltimore-i Johns Hopkins University School of Medicine pszichiátriával és viselkedéstudománnyal foglalkozó adjunktusa, aki munkatársaival úgy értékeli eredményeiket, hogy az alvás megszakítása rosszabb hatással van a hangulatra - ez pedig rávilágíthat arra is, hogy mi az összefüggés a depresszió és az álmatlanság között.

A Nemzeti Alvás Alapítvány útmutatása szerint a 18-64 éves korosztályban 7-9 órát kellene aludni minden egyes éjszaka, 65 évbél idősebb korban pedig 7-8 órát. A megfelelő mértékű alvás erősítheti az immunrendszert, javíthatja a produktivitást és a hangulatot. (Itt megjegyezzük, hogy a Medical News Today a közelmúltban számolt be egy közleményről, amelyben a szerzők véleménye szerint a felnőttek számára mindössze 6,5 órányi éjszakai alvás is elegendő.) Ugyanakkor jelen vizsgálat eredményei szerint az alvás minősége éppen olyan fontos, mint az alvás időtartama. „Ha valaki az éjszaka folyamán gyakran felébred, akkor nincs lehetőség arra, hogy az alvás valamennyi fázisa kialakuljon, így nem tudják kellő mértékben elérni a lassú hullámú alvást sem, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ember kipihentnek érezze magát.” – mondta Finan.

Finan és munkatársai 62 egészséges férfi és nő bevonásával szemléltették a megszakított alvás hangulatra gyakorolt hatását, az önkéntesek pedig három egymást követő éjszakát egy klinikai vizsgálatokhoz használt szobában töltöttek. A résztvevőket véletlenszerűen osztották három csoportba. Az elsőben lévő önkéntesek megszakítás nélkül alhatták végig az éjszakát, a második csoportban késleltették a lefekvés idejét, a harmadikban pedig minden egyes éjszaka nyolc alkalommal felébresztették a résztvevőket. Az alvásciklusokat minden résztvevőnél poliszonográf segítségével vizsgálták, ami feljegyzi az agyhullámokat, az vér oxigénszintjét, a légzés- és pulzusszámot, valamint a szem- és lábmozgásokat. Minden este után arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljék,  milyen erősen élnek meg bizonyos pozitív vagy negatív érzéseket, például a jókedvet vagy a haragot, és ebből az információból következtettek a vizsgálatban részt vevők hangulatára.

Az első éjszakát követően még nem volt különbség a három csoport között a résztvevők kedélyállapotát tekintve. A második éjszaka után viszont 31 százalékkal csökkent az emberek pozitív hangulata abban a csoportban, ahol többször megszakították az alvást, és 12 százalékkal csökkent ott, ahol a résztvevőket csak később hagyták elaludni. Ez a tendencia a harmadik éjszakát követően is megfigyelhető volt. A három nap során a rossz kedélyállapotot tekintve nem volt jelentős különbség a „megszakított alváscsoport” és a „késleltetett alváscsoport” között, ami arra utalhat, hogy az alvás megszakításának sokkal rosszabb hatása van a pozitív hangulatra.

A három éjszakát követően a poliszonográfiás eredmények kiértékelése során arra az eredményre jutottak, hogy a késleltetett alváshoz képest a megszakított alvás esetén az ember sokkal rövidebb ideig van a lassú hullámú alvás vagy mély alvás fázisában, az alvás ezen szakaszának pedig nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szervezet regenerációjában. Továbbá azt is megállapították, hogy ha a megszakított alvás során nem alakul ki a lassú hullámú alvás fázisa, akkor jelentős mértékben romlik az emberek pozitív hangulata, és az alvászavar hatással lehet bizonyos pozitív hangulati elemekre, például a barátságosságra vagy a szimpátiára.

A kutatócsoport véleménye szerint az eredmények segíthetnek magyarázatot adni arra, hogy a krónikus álmatlanságban szenvedők körében miért alakulhat ki depresszió. A krónikus álmatlanság egy olyan alvási rendellenesség, ami az amerikai lakosság körülbelül 10 százalékát érinti, és úgy tűnik, hogy összefüggésbe hozható az elégtelen mértékű lassú hullámú alvással. „Sok álmatlanságban szenvedő ember csak rövid szakaszokban alszik az éjszaka során, és nincs is tapasztalatuk arról, hogy milyen a pihentető alvás. El lehet képzelni, hogy milyen megterhelő lehet a krónikus alvászavarral élő emberek számára, hogy mindig csak megszakításokkal alszanak, és sosem tudnak igazán mélyen aludni” – mondta Finan. Ugyanakkor hozzátette, hogy további vizsgálatok szükségesek az álmatlanságban szenvedő páciensek alvási fázisainak feltérképezéséhez.

 

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Ez is érdekelhet

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.

Sokáig nem tudunk elaludni, vagy megébredés után nehezen alszunk vissza – mi a teendő ilyenkor?