A WHO 2017. április 7-ét, az Egészség Világnapját a „Depresszió: beszéljünk róla!” témának dedikálta.
Magyarországon minden huszadik, közel félmillió ember betegszik meg élete során a depresszió valamelyik formájában.
A szakemberek felfedezték, hogy a jóga és a komplex légzőgyakorlatok segítenek a klinikai depresszió tüneteinek enyhítésében.
Egy nemrégiben közzétett kutatás szerint ha túl sokat ücsörgünk, hamarabb öregszünk meg. Egy 1500 nő bevonásával készült vizsgálat kimutatta, hogy akik kevesebbet mozognak, és többet ülnek, azoknak a sejtjei nyolc évvel idősebbek, mint a korukbeli többi nő sejtjei.
A University of Essex friss kutatása szerint az orvosok előszeretettel írnak fel antibiotikumot, ha tudják, hogy a beteg erre számít – sajnos akkor is, ha nem biztosak abban, hogy egyáltalán bakteriális fertőzésről van szó.
A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy fontos rendszeresen megmérnie a súlyát, a vérnyomását és a koleszterinszintjét.
Az elhárító mechanizmusok lényegében olyan pszichés működéseink, amelyek segítségével az elfogadhatatlannak gondolt, vagy kellemetlen, kínos, túl fájdalmas lelki tartalmaktól igyekszünk szabadulni.
Mindegyik hárítás – vagy hárítási repertoár – viszonylag stabilan jellemző egy-egy emberre. Van, aki erősebben hárít, van, aki finomabban.
Az általános vélekedés szerint egy bizonyos kor fölött a pároknak már nincsenek vágyaik...
A mai ember már nem az égre emeli a tekintetét, ha az időjárásra kíváncsi, hanem a kezében lapuló okostelefonra, és nem a nappal vagy a kakasokkal kel, hanem az ébresztőórával.
Számtalan országban bevett gyakorlat és elfogadott terápiás módszer a természettel való gyógyítás.
A hagyományos orvoslás régóta úgy tartja, hogy a placebó hatása a betegek meggyőződésén múlik, miszerint elhiszik, hogy hatékony orvosságot kapnak.
