Jelenlegi hely

Terápia

Élet a felnőttkori ADHD-val

A felnőttkori ADHD (Attention Deficit HyperactivityDisorder – Figyelemhiányos/Hiperaktivitási zavar), az egyik legkevésbé ismert, ám korántsem ritka pszichiátriai probléma. A tévhitekkel ellentétben nem a rossz nevelés, a rossz szokások eredménye, és nem is karakterjegy vagy a személyiség része, hanem neurobiológiai fejlődési rendellenesség. Tüneteinek kezelésére hatékony terápiás módszerek léteznek. 

Sokuknál gyermekkorukban nem ismerték fel a betegséget - úgy élnek együtt az ADHD tüneteiből adódó nehézségeikkel, hogy nem is tudnak róla, mitől mennek a dolgaik ennyire nehezen.

EMDR terápia

A pszichés traumák feldolgozásának igen hatékony módja az EMDR terápia.  Az "Eye Movement Desensitization and Reprocessing" – vagyis a szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás – nevű terápiás eljárást a traumatikus élmények következtében kialakult maradandó problémák kezelésére dolgozták ki. 

A traumatikus élmények következtében kialakult maradandó problémák kezelésének, a pszichés traumák feldolgozásának igen hatékony módja az EMDR terápia.

Hiányzó szerződéseink

Cikkek: 

A hétköznapokban, baráti, jó ismerősi vagy főnök-alkalmazott/munkatárs szituációban gyakori, hogy az elképzeléseket, elvárásokat nem – vagy csak felületesen – osztják meg egymással, nem kötnek megállapodást, vagy ha kötnek is, az nem elégséges, nem adekvát.

Ha új kapcsolatba lépünk, vagy meglévő kapcsolatunkban valamilyen változás történik, érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától.

Zene és gyógyítás

Cikkek: 

Egy pszichotrauma feloldásakor, ott, ahol a szavak megtorpannak, gyakran csak a zene segítségével tudunk továbbhaladni. Egy-egy ilyen pszichotrauma olyan, mint az éjszakai Hold. Nagyon messze van tőlünk, de mindig kísér. A zeneterápia segítségével képessé válhatunk arra, hogy ezeket a lelki megrázkódtatásokat – úgymond – időbe és térbe helyezzük, azaz „lehorgonyozzuk” őket a múlt megfelelő időpontjához, és onnantól nem kell tovább „cipelnünk” e terheket. 

Egy pszichotrauma feloldásakor, ott, ahol a szavak megtorpannak, gyakran csak a zene segítségével tudunk továbbhaladni.

„Nőies” és „férfias” orvoslás?

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek? 

Ha a gyógyító megfelelően rá tud hangolódni betege problémáira, érzéseire, megérti annak nézőpontját, pontosabb diagnózishoz juthat és eredményesebb lesz a terápia.

Ha megszólal a „vészcsengő”

A félelmekkel, szorongásokkal nem az a probléma, hogy vannak, hanem az, hogy az egyén szempontjából megterhelő mértékük korlátozhatja a személyiség fejlődési lehetőségeit, mindennapi életét – és pszichés tünetet okozhat.

A félelmeknek, szorongásoknak fontos lélektani jelentősége van: jelzések hogy valami olyasmi zajlik a külvilágban vagy a személyiségen belül, amire érdemes felfigyelni.

Gratulálok, Apuka! Lánya született!

Sándor legkifejezőbben a testével beszél. Ha kislányáról kérdezem, még a tartása is megváltozik: lassan előrehajol, széles vállait szelíden leengedi, és a tenyerére néz. „Alig mertem megfogni a kis rózsaszín csomagot, amit a szülésznő felém nyújtott.”  Gratulálok, apuka, lánya született! – visszhangzik benne még ma is a mondat. 

„Apám hamar ütött, féltem tőle... Én olyan apuka akarok lenni, akitől nem félnek a gyerekei."

„A kockázatokról és mellékhatásokról...”

Mitől fél a beteg - és mitől tart az orvos?

„Én azt szoktam mondani a betegeknek, hogy a betegtájékoztatót inkább el se olvassák, mert csak megijednek tőle” – egy orvosi kommunikációs tréningen egy belgyógyász fogalmazta meg ezt a véleményt, s a legtöbb orvos egyet is értett vele. 

A betegek gyakran azért nem szedik a gyógyszereiket, mert tartanak a következményektől.

Elmerülni a szégyenben

Szerző: 

Vélhetően mi magunk is éreztünk már cselekvőképességünket akadályozó, kisebbrendűséggel, tehetetlenséggel, félénkséggel s az elrejtőzés vágyával együtt járó állapotot – vagyis mélyen szégyenkeztünk.

A szégyen kialakulásához nem szükséges az, hogy az egyén bármi rosszat cselekedjen. Maga a szégyenélmény egy titok vagy egy vélt hiányosság hatására is kialakulhat.

Az „orvosgyógyszer” hatásai és mellékhatásai – avagy miként gyógyít az orvos-beteg kapcsolat?

Szerző: 

Szinte bárkit kérdezünk, mindenkinek van egy története arról, hogy amikor ő maga vagy hozzátartozója beteg volt, nem megfelelő stílusban bántak vele, nem tájékoztatták kellően – vagy épp minden rendben volt, de személytelennek érezte a kezelőszemélyzet viselkedését. 

Ha a beteg bízik a szakemberben, nagy valószínűséggel bízni fog a gyógyulásban is.

Oldalak

Feliratkozás Terápia csatornájára