Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

Az elmondás révén a sérelem múlttá, a múló idő részévé tud válni, ily módon elfelejthető. Amit nem mondunk el, annak a „tudásától” (a rá emlékezéstől) ugyan megszabadulhatunk, de a feszültségétől nem! Mivel az érzelmi agy és a test között olyan szoros viszony van, hogy az érzések testi vetületeit a sejtekben, szövetekben, szervekben hordozzuk, a testbe zárt fájdalom, bánat, sérelem, harag a testünkben fejti ki ártalmas hatásait.

Az egészséglélektan elsőként mutatott rá arra, hogy az optimizmus és az egészségállapot között szorosabb az összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák között. A Harvard Egyetem munkatársai végzett diplomásokkal folytattak követéses vizsgálatot. A fiatalokat két csoportra osztották: pesszimistákra és optimistákra, s azt állapították meg, hogy a diplomaszerzést követően egészségi állapotukban 40-45 éves korukra érik el azt a jelentős különbséget, amiért (a sok befolyásoló tényező ellenére) alapvetően a beállítódásuk tehető felelőssé.

Vámpírpszichológia

...van még egy másik erőteljes lélektani mozzanat is, mely minden társadalomban mindig aktuális: hogyan viszonyuljon a többség egy kisebbségi csoporthoz? Képes-e a társadalom a vámpír kisebbséget elfogadni és integrálni a közösségbe? Ha egy filmsorozat akár egy ilyen, képzeletbeli példán keresztül is, de a csoportközi viszonyoknak egy pozitív példáját mutatja be, akkor a szórakoztatás mellett talán tett valamit azért is, hogy a néző – egy kicsit nyitottabban forduljon a saját környezetében lévő, félelemkeltőnek tűnő, démonizált idegenek felé…

 

Mitől lesz sikeres az egyik tévésorozat, és mitől kudarc a másik? Van-e titka a sikernek? Ha van is titok, az biztosan nem az, hogy jó színészekre, fordulatos történetre és karakteres rendezői munkára van szükség – mindez ugyanis nem titok, hanem alapfeltétel.

"Szent kéj a csók és szent az élet"

Miért nem öröm az örömlány csókja?

A csók a legintimebb megnyilvánulás két ember között, amely a festészettől a zenén keresztül a filmgyártáson és a költészeten át a művészetek minden ágát megihlette. A csók a vágy s a szerelem hírnöke, az élet része – a művészet pedig az életről szól! Elhíresült csókok (ha a királylány és a béka románcát kivételesen hanyagoljuk is): Gustav Klimt A csók című festménye és Rodin azonos nevet viselő híres szobra, valamint ami sokak számára vélhetően elsőre megjelenik, a „filmtörténelem csókja” az Elfújta a szél c. filmből. 

 

Az első csók természetesen egy csoda – de ezen túlmenően evolúciósan adaptív szerepe van a partnerválasztásban. A csók a párkapcsolati rituálé része, amikor két ember megcsókolja egymást, biokémiai üzenetek bonyolult tárházát vonultatja fel. E mechanizmus első körben segít kiszűrni azon partnerek körét, akikkel genetikai vagy immunrendszerbeli összeférhetetlenség állna elő.

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

A szerzés és birtoklás hajszolása egyre dologiasabbá teszi az emberi kapcsolatokat is. A pénzszerzési kényszer felemészti az egészséget, az érvényesülési és „szerzési” rivalizálás a bizalmi gyökereket ássa alá, a tárgyközpontú kultúra alattomosan átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik, hovatovább az érzelmi kapcsolatokban is uralkodóvá válik a tárgyelvűség. 

Amiért erőnket, időnket, képességeinket adtuk, és az meghozta a „bevetés” eredményét, rögvest örömérzést szül. Ami viszont befektetés nélkül az ölünkbe pottyan, az nem lesz igazán a „miénk” – tulajdonunk lesz ugyan, de nem lesz lelkünk része, nem válik életünk fontos darabjává.

Altatás a világ körül

Szerző: 

Őseinknek nem volt más választása, mint együtt aludni utódaikkal, hiszen a vadászó, gyűjtögető nomádok nem tehették le a kicsiket biztonságos gyerekszobákba. Az anyatejből – speciális összetételénél fogva – gyakran kell enni, így az anyja mellett alvó, éjjel is szopó csecsemő az, aki az évmilliók biológiai örökségét megtestesíti. Bár az elrendezés sokféle lehet, a kultúrák többségében a csecsemők ma is az anyjukkal alszanak...

„Anyuuu, szomjas vagyok!” – hangzik lefekvés után a gyerekszobából, és Anyu bevisz egy pohár vizet, hogy tíz perc múlva megérkezzen a menetrend szerinti „Anyuuu, pisilni kell!”, majd a „Túl meleg van!”, a „Nem vagyok álmos!” és a többi.

Az "agyfényesítő" zene

Szerző: 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

A kisebbség győzelme a többség fölött

avagy hogyan érvényesíthetjük a többségitől eltérő álláspontunkat
Szerző: 

Amikor az embereknek nyilvánosan kell véleményüket kinyilvánítaniuk, általában arra figyelnek, hogy mit mondanak mások - és arra, hogy jó benyomást keltsenek. Különösen fontos ez a régi, kialakult normák szerint működő csoportokban, mint a jelenlegi csoportban is. Erős a tagokat összetartó kohézió, tiszteletben tartják egymás céljait (ha nem is mindig tudják, hogy konkrétan mi is az), s erős érzelmek fűzik össze őket. A „Nem értek hozzá” kijelentés, mentegetőzés jól példázza azoknak az embereknek a hozzáállását, akik mások ítéletében/véleményében jobban bíznak, mint a sajátjukban, s akik nincsenek birtokában a dolgokat irányító információknak.

Amikor az embereknek nyilvánosan kell véleményt nyilvánítania, általában arra figyel, hogy mit mondanak mások, és hogy jó benyomást keltsen.

A lélek harcművészete

Szerző: 

A harcművészetek olyan én-erők kifejlesztésére adnak lehetőséget, amelyek túlmutatnak a mindennapi életben megtapasztalható helyzeteken, és előkészítenek a ritkább, de annál lényegesebb kimenetelű kihívásokra – eközben megismerjük határainkat és a lényünkben rejlő lehetőségeket. Megtanuljuk kitolni ezeket a határokat s kiaknázni lehetőségeinket. Megtapasztaljuk, milyen a jelenben létezni, s úgy fókuszálni egy feladatra, hogy nem zökkentenek ki sem szűkölő érzelmeink, sem oktondi gondolataink.

Ahogyan egy ember személyisége a beszédstílusában megmutatkozik, ugyanúgy megjelenik küzdőstílusában is. Aki életében kifinomult, az a küzdelemben is szofisztikált. A kimértség vagy lobbanékonyság, visszahúzódás vagy túláradás ugyanúgy megmutatkozik harc közben, mint a mindennapi életben. Ezek megfigyelésével a harcművészet páratlan lehetőséggel szolgál önmagunk megismerésére. Ha megfigyeljük azt, hogyan küzdünk, rájöhetünk arra is, milyen a viszonyunk másokhoz.

Patás angyalok – a lovasterápia világa

A lóval megélt pozitív élményeket, és az azokhoz vezető eszközök használatát át lehet vinni az emberekkel való kapcsolatra. Ez a jelenség sokszor kamaszok esetében figyelhető meg, akik „kinyílnak” a világra, miután lovasterápiás foglalkozásokon vesznek részt.  A mai pszichoterápiás eszközök is felfedezték a lovat, mint lehetséges terápiás segítőt.

A médiában egyre gyakrabban bukkannak fel gyógyító lovakról, lovasterápiás helyekről és programokról szóló hírek.  Tudomány ez, vagy csak néhány jó szándékú lovasember igyekszik segíteni a rászorulókon? Mindenkinek vannak tapasztalatai arról, milyen sokrétű élményt tudnak nekünk nyújtani az állatok. Mit mond a pszichológia egy olyan összetett jelenségről, amit lovasterápia néven foglalhatunk össze?

Tehát: mi is az a lovasterápia?  

Egy kis történelem…

Kelet a Nyugat hálószobáiban

A tantrikus szerelem titkai

A tantra filozófiája szerint a női test minden változata szép, mert a férfi örömét adja. A nő teste a születés csodáját s az emberiség örökét rejti – maga a misztérium, a tökéletesség szimbóluma… Ám csak az önmagát elfogadó, önmagát szerető nő képes erotikus játékossággal, felszabadultan a férfi vágyát felébreszteni. Mindenekelőtt saját magát kell tehát szeretnie – s ezt hogyan tanulhatná, hol kaphatná meg másképp, mint a férfitól? Az ő szemében látja meg saját szépségét – azáltal, hogy őt szépnek látja!  Meg kell látnunk társunkban a benne rejlő szépséget – hisz valamiért egyszer épp őt választottuk…

Mit tanulhat a nyugati világ a kelet erotikájából, varázsából? A tantrikus kultúra egyik legbölcsebb üzenete a női test piedesztálra emelése, hiszen a férfi öröme a nő szépségében, élményében keresendő. Ha megnézzük régebbi korok termékenységi szobraitszépségideáljait, az egykor rajongott testek nagyon távol állnak a mai, konfekcióméretekbe kényszerített, folyamatosan minősített idomoktól.  A mi kultúránk Pygmalion módjára megalkotta vágya tárgyát, az „álomnőt”, amit azonban abszurditása folytán nem képes életre kelteni.

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára