Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Az örök Hófehérke

Szerző: 

A mese... olyan térképpé válhat, amelyben megtalálhatjuk saját életünk eseményeinek, történéseinek analógiáját. S ezzel nemcsak rálátunk problémáinkra, de meglátjuk a kivezető utat is. Minden szereplő megjelenít valamit abból a mindennapos folyamatból, amelyben félelmeinket, gátlásainkat, belső szorongásainkat kivetítjük a környezetünkre. Megszemélyesítjük őket, hogy aztán ujjal mutogathassunk: miatta nem tudom megvalósítani az álmaimat, ő az oka, hogy nem sikerül semmi. De ha jól megnézzük az éppen olvasott mesét, kiderülhet, hogy a negatív hősök saját belső akadályainkat szimbolizálják, méghozzá nagyon pontosan körvonalazva azt az erőt, ami éppen visszatart minket. 

Gyönyörű folyamatot mutat meg nekünk a mese ezekkel a látszólag egyszerű képekkel: miközben ott van a királynő gyilkos szándéka (azaz éppen önmagunk életteli, még ártatlan részét készülünk megölni),  alulról, az anyag, a test oldaláról elindul egy ellentétes folyamat a legtriviálisabb hétköznapi feladatokkal: Ha megígéred, hogy gondját viseled a házunknak, főzöl, mosol, varrsz és foltozol ránk, mi szívesen itt tartunk magunknál; meglásd, jó sorod lesz, nem lesz semmiben hiányod. Csak ennyi – tedd a dolgod, és életben maradhatsz. De vajon ennyi elég az élethez?

Látod vagy hallod?

Szerző: 

Amikor tehetségről beszélünk, a kiugró adottságokra, kiemelkedő eredményekre fókuszálunk. Az esetleges nehézségek nem csupán a laikusokat, de nagyon gyakran a pedagógusokat, tehetséggondozással foglalkozó szakembereket is megtévesztik. Még annak ellenére is, hogy a köztudatban ott keringenek azok a zsenik, akik valamilyen téren lemaradást mutattak – például Albert Einstein, csak hogy a legismertebbek közül említsünk egyet. 

A tehetség fel nem ismerésének oka a diagnosztikai folyamatban keresendő.

Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron

Szerző: 

A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb élőlények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyétől mindössze 40 százalékban, a tehénétől 20, az egérétől 10, legközelebbi állati rokonunktól, a csimpánztól pedig csupán 1,2 százalékban különbözik. Tehát sokkal jobban hasonlítunk az állatokra, mint amennyire különbözünk tőlük. 

Sokszor testünk átveszi az irányítást az elménktől, és szerephez jut állati énünk.

Nekimegyünk egymásnak?

Szerző: 

Elég, ha piros lámpa után a vártnál lassabban indulunk az autóval, vagy a postán sort tévesztünk, máris megszólal a dudakoncert, jönnek az indulatos beszólások. Úgy tűnik, türelmi időnk 5-10 másodpercre szűkült, toleranciahatárunk pedig a nulla felé tendál.

Türelmi időnk 5-10 másodpercre szűkült, toleranciahatárunk pedig a nulla felé tendál.

Perfekcionista vezetők kettős válságban

Cikkek: 

„Mintegy 8 évvel ezelőttig vezetői ügyfeleim körében ritkán találkoztam kirívóan  perfekcionista vezetővel, ám az utóbbi időben (kb. 7 éve) azt veszem észre, hogy a vezetőkkel való munkámban egyre gyakrabban bukkan fel ez a téma.” (V.J.) 

Nehéz gazdasági körülmények között ugyanis egy vezetőnek sokkal jobban kell féltenie állását, pozícióját, az ezzel járó juttatásokat.

A vámpírkultusz változásai

Szerző: 

A vámpír az ezredforduló utáni reprezentációkban az egyértelmű, felforgató szexuális vágy helyett egy sokkal összetettebb, heterogénabb és bizonytalanabb jelenséghalmaz leképezése lett. Idős kora, védelmező magatartása, tapasztaltsága és morális konzervativizmusa miatt sajátos apaszerepet tölt be. A szexualitástól visszariadó magatartása, kisfiús jóképűsége révén (amely már nyomokat sem tartalmaz a vámpír századforduló korabeli ellentmondásos csáberejéből) egyenesen nőies jelleget ölt.

Napjainkban a vámpírmítosz újjáéledését tapasztalhatjuk, rengeteg könyv és film születik ebben a témában. Több kérdés is felmerülhet ezt a népszerűséget látva: az elsők egyike lehetne például az, hogy miért olyan vonzó az emberek számára a „vámpírság”? „Bennem minden csábít téged. A hangom, az arcom, még az illatom is” – hangzik el Edward Cullentől, az Alkonyat (Twilight) című filmben. Valóban csak ennyiről lenne szó?

A világegyetem titka a szeretetben

– Fromm a szeretetről
Cikkek: 

Az érett szeretet olyan egyesülés, amelynek során az ember nem olvad bele egy másik emberbe, istenbe vagy vezérbe, hanem megőrzi integritását, egyéniségét, önmagát. 

Fromm számára a legalapvetőbb kiindulópont: minden ember fő szükséglete, hogy legyőzze a magányt. Azonban mindenkit feszít a kérdés, hogy hogyan? Valójában számos lehetőség adódik az elkülönülés leküzdésére, azonban a legtöbbjük a szociálpszichológus szerint csak pótlék, amely nemcsak káros, de veszélyes is, például a kábítószer, az alkohol vagy a túlhajtott szexualitás, ahol az „orgiasztikus feloldódásban megvalósuló egység” csupán átmeneti.

Önbecsülés, önszeretet, önteremtés

Szerző: 
Cikkek: 

Van azonban olyan önbecsülés is, amelyben az én úgyszólván kizárólag önmagához méri magát. Ilyenkor nem a közösség egy tagjaként vagy az emberiség egy példányaként értékeljük önmagunkat, nem is titokzatosan életünkbe szűrődő idegen értékekhez igazodunk, hanem önnön lehetőségeinkkel és vágyainkkal mérjük meg saját életünket.

Önmagunkat akkor becsüljük, ha bizonyos értékeknek megfelelünk.

Mellbedobással győz?

Fontos és pozitív változást remélnek attól, ha megjelenésüket a médiában szereplő ideális nők képére formálják. Elvárásaik között a társas kapcsolatok terén való ügyesség, a boldogabb élet, a munkalehetőségek javítása és a sikeresebb szerelmi kapcsolatok  szerepeltek. 

A szépségipar alapvető üzenete az, hogy a természetes női test nem megfelelő, nem elég szép.

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára