Szelfi: kettős mércével mérünk?
Az emberek szeretik a saját szelfijüket, de már kevésbé lelkesek, ha mások önarcképeit kell nézegetniük – derül ki a Google kutatásából.
Jelenlegi hely
Társadalom, kultúra
Küzdelem a hamis én ellen
Szerző:
A hamis én rendkívül sokféle formát ölthet: lehet hiúságból, gyengeségből, megfelelésvágyból eredő hamis önkép; félelemből fakadó öncsalás; bűntudatos és önvádló beletörődés a boldogtalan helyzetekbe. Az öntudatlanul működő hamis én előbb-utóbb válságokat okoz – ha pedig tudatossá válik, hogy nem az vagyok, akinek eddig hittem magam, akkor belső feszültség támad a lélekben.
Többnyire azt hisszük, hogy el kell gondolnunk az elérendő célt, majd végre kell hajtanunk a döntést egyszer s mindenkorra. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor erősek vagyunk, ha nem tudunk változtatni, akkor gyengék. Szakítani például valóban így kell – új életformát kialakítani azonban nem.
A felfújt önértékelés
Hamis és törékeny, de legalább pozitív
Szerző:
Tegye fel a kezét, aki nem szeretne okosnak, szépnek és kompetensnek tűnni önmaga és mások előtt! Ha az Ön kezei változatlanul az újság lapjain pihennek, akkor bátran kijelentheti, hogy ebben bizony megegyezik az emberek többségével.
A kutatások szerint nemcsak hogy ilyen képet szeretnénk felépíteni magunkról, de ha egyszer sikerült, sok mindenre képesek vagyunk, hogy ezt (és a vele járó jó érzést) megőrizzük. Akár olyan áron is, hogy hamis pozitív visszajelzéseket építünk be az énképünkbe, és az igazi teljesítményünkről való negatív visszajelzéseket lehetőleg mindenáron elkerüljük.
Közösségi média és valóság: filterek mögött
Szerző:
A közösségi média egyre tökéletesebbre optimalizálja algoritmusait, ami azt jelenti, hogy egyre személyre szabottabb tereket hoz létre az egyes felhasználók számára, és így leginkább csak azt jeleníti meg, amit azok hallani akarnak. Ezek a buborékok (filter bubble) kényelmesek, de veszélyeket is rejthetnek magukban: polarizálódó politikai véleményeket vagy torzult valóságérzékelést.
Az emberekben van egy alapvető késztetés arra, hogy olyanokkal vegyék körül magukat, akik egyetértenek velük. A közösségi média vezető platformjai pontosan ismerik ezt az igényt, és reagálnak is rá, szűrő algoritmusok formájában. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő tartalmakat perszonalizálják, vagyis személyre szabják, megpróbálva kitalálni a felhasználó preferenciáit...Leggyakrabban a Facebookot említik példaként. Az oldal beépített algoritmusa megpróbálja „letapogatni” a felhasználók érdeklődését, és a tartalmakat azok relevancia-értéke alapján kínálják fel.
Gyűlölök és szeretek
Ellentétes érzelmeink
Szerző:
Bármilyen furcsának, gyötrőnek, paradoxnak tűnik is ez az érzelmi állapot, valójában nagyon gyakori a mindennapi életben. Már az is árulkodó, hogy jól ismert közmondásaink vannak a jelenségre: nincsen öröm üröm nélkül, minden rosszban van valami jó, nincsen rózsa tövis nélkül.
Van-e magyarázata a lélektannak arra, hogy miért lakoznak lelkünkben teljesen ellentétes érzések egy időben, egyazon dologgal kapcsolatban?
Nem szeretjük a képmutató embereket
Azért nem kedveljük az ilyen embereket, mert csalódást okoznak, miközben azt hittük, hogy erényesek. Sokkal inkább rokonszenvesek számunkra azok, akik bevallják, ha a tilosban járnak.
Ötből egy felnőtt titokban hozzáfér barátai Facebook-profiljához
A legtöbb ember retteg attól, hogy idegenek hozzáférnek a közösségi médián megosztott tartalmaihoz, pedig a valóságban nem az ismeretlenektől, hanem inkább a barátoktól kell tartanunk.
Tehetségesnek tartod magad?
Már az általános iskolában eldől, hogy valaki botfülűnek és fahangúnak tartja magát vagy sem – és így az is, hogy később akar-e majd zenével foglalkozni.
Egy pszichopata főnök tönkreteheti a karriert
Léteznek olyan főnökök, akik egy sor olyan negatív személyiségjeggyel rendelkeznek, amelyek a pszichopatizmus és a nárcisztikus személyiségzavar irányába mutatnak. Megdöbbentő, de a csúcsvezetők mintegy egyötöde „extrém magas mértékben mutat pszichopatológiás jegyeket”.
Oldalak
