Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Jobb félni, mint megijedni?

– avagy mire kellenek nekünk az összeesküvés-elméletek?
Szerző: 

A szeptember 11-i merényletek mögött nem muszlim szélsőségesek és Oszama Bin Laden, hanem az amerikai kormány állt, amely ezt ürügyként kívánta felhasználni arra, hogy jövedelmező háborúba kezdjen Közel-Keleten… Csupán egy példa az elmúlt évtizedek nagy hatású és széles körben elterjedt összeesküvés-elméleteiből. A szkeptikus laikusok és a téma kutatói számára a fő kérdések régóta változatlanok: miért hiszünk ilyen elméletekben, mi „hasznunk” származik belőlük?

 

Az összeesküvés-elméletek mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek. Ennek alapján valóban érdemes feltenni a kérdést: milyen gyakorlati vagy pszichológiai hasznot húzhatunk belőlük? Egyrészt „jobb félni, mint megijedni” – az egészséges gyanakvás az emberi túlélés egyik záloga. Gyakran nehezen vonható meg az ésszerű gyanakvás és az ésszerűtlen, hisztérikus félelem közötti logikai határ.

„Brit tudósok bebizonyították”

A tudományos zsargon manipulatív technikái
Szerző: 

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

Az a bizonyos emberi tényező...

A gyártási vagy a szolgáltatási folyamat mind jelentősebb része a tervezés. Az élelmiszergyártástól a vasúti közlekedésen át egészen a dizájniparig tapasztalható mind körültekintőbb és precízebb tervezőmunka célja az előrejelezhető hibák kiküszöbölése.

A megvalósítás során valaki mulasztást követ el – és az egész terv bukik…

A babák igénylik az igazságtételt

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Házasságkötés a XX-XXI. század fordulóján Magyarországon

Szerző: 

Magát a házasságot sokféleképpen definiálhatjuk. Egy szempontból azonban minden meghatározás hasonlít: a család életének az első fázisát értjük alatta, hivatalosan a polgárilag, az anyakönyvvezető előtt szentesített párkapcsolatot. 

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az együttélés intézménye nagymértékű változáson ment és megy végbe.

A lelkeket is akadálymentesíteni kell

Bizonyára sokan olvasták a hírt, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége bírósághoz fordul egy újságcikk miatt, melynek szerzője kifogásolja, hogy egy üdítőital hirdetésein homoszexuális párokat ábrázoltak, és hozzáteszi: „tolószékes embereket sem szeretnénk mozgólépcsőnyi meg buszmegállónyi hirdetéseken nézegetni”. 

A mozgáskorlátozottak életét megnehezítő akadályoknak csak egy része fizikai jellegű, nagyon sokszor a többi ember hozzáállása jelenti az igazán súlyos problémát.

Az önigazolásról

avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol

Van, aki ad pénzt a kéregetőnek, és van, aki vonakodik ettől. Nem kell megrémülni, most nem azt boncolgatjuk, hogy melyik a jó, a helyes, az emberbaráti, az elégséges, az álszent, a bűntudatos, az érzéketlen vagy a kifogásokat kereső, hanem hogy hogyan gondolkodunk arról, amit megteszünk vagy nem teszünk meg. 

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára