Az egészséglélektan elsőként mutatott rá arra, hogy az optimizmus és az egészségállapot között szorosabb az összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák között. A Harvard Egyetem munkatársai végzett diplomásokkal folytattak követéses vizsgálatot. A fiatalokat két csoportra osztották: pesszimistákra és optimistákra, s azt állapították meg, hogy a diplomaszerzést követően egészségi állapotukban 40-45 éves korukra érik el azt a jelentős különbséget, amiért (a sok befolyásoló tényező ellenére) alapvetően a beállítódásuk tehető felelőssé. A pesszimisták egészségi állapota ugyanis ekkorra – testi és lelki tekintetben – optimista társaikéhoz képest erősen leromlik.

Ha bánat ül a lelkünkön, sokszor már az is segít, ha elpanaszolhatjuk valakinek. Ha van, aki meghallat, úgy érezzük, nem vagyunk egyedül. Azzal, hogy kimondtuk a problémáinkat, kívülre helyeztük, már nem nyom annyira belülről, és jobban rálátunk a lényegre.