A tudomány mai állása szerint mind biológiai (pl. genetikai hajlam, bizonyos agyi ingerületátvivő anyagok), mind pszichológiai tényezők „közreműködnek” a migrén kialakulásában, illetve abban is, hogy a migrénes rohamok mennyire válnak gyakorivá.
A tudomány mai állása szerint mind biológiai, mind pszichológiai tényezők „közreműködnek” a migrén kialakulásában, illetve abban is, hogy a migrénes rohamok mennyire válnak gyakorivá.
Ha nincs épp elérhető orvosunk, esetleg kérdéseink lennének a leleteinkkel kapcsolatban vagy nem vagyunk biztosak a kapott diagnózisunkban, netán épp most akarnánk saját diagnózist felállítani, bármikor felkereshetjük Dr. Google rendelését. Huszonnégy órában dolgozik, és sosem fárad el. Az „ideális szakértő”, aki mindig a rendelkezésünkre áll…
Bármikor felkereshetjük Dr. Google rendelését. Huszonnégy órában dolgozik, és sosem fárad el.
Akár saját magunk sérülünk meg, akár egy barátunk sérülésének leszünk szemtanúi, ugyanazok a területek aktiválódnak az agyunkban.
Az emberek többsége meglepően pontosan képes felmérni saját egészségi állapotát, s ezáltal megjósolni, hogy például elkapja-e a nátha a közeljövőben – tudjuk meg a Pittsburgh-i Carnegie Mellon University kutatásából, amelyet a Psychosomatic Medicine című szaklapban ismertettek.
Szinte bárkit kérdezünk, mindenkinek van egy története arról, hogy amikor ő maga vagy hozzátartozója beteg volt, nem megfelelő stílusban bántak vele, nem tájékoztatták kellően – vagy épp minden rendben volt, de személytelennek érezte a kezelőszemélyzet viselkedését.
Ha a beteg bízik a szakemberben, nagy valószínűséggel bízni fog a gyógyulásban is.
Ha az elveinkkel ellentétesen viselkedünk, nagy az esélye annak, hogy bűntudatot vagy szégyent, tehát valamilyen morális érzelmet élünk át.
Ha elveinkkel ellentétesen viselkedünk, nagy az esélye annak, hogy bűntudatot vagy szégyent élünk át.
A pszichoszomatika kiindulópontja nem a pszichiátria és nem a pszichoterápia, hanem a szomatikus medicina, elsősorban a háziorvosi alapellátás. Ott dől el a betegségek és a betegek sorsa, mert ott határozódik meg a hozzáállás és a kezelés mikéntje. A kezdet kezdete az orvosi beszélgetés, az emberi odafordulás, melynek megvannak a világos szakmai minőségi irányelvei. Lényegében ugyanez a helyzet az összes egyéb szakorvosi és a kórházi ellátásban is.
Az orvostudomány keveset törődik az orvosi beszélgetés és az orvos-beteg kapcsolat fontosságával.
Ön mit válaszolna erre a kérdésre: milyennek tartja az egészségi állapotát? Kiváló, jó, vagy éppen átlagos, esetleg gyenge?
Ön mit válaszolna erre a kérdésre: milyennek tartja az egészségi állapotát? Kiváló, jó, vagy éppen átlagos, esetleg gyenge?
Ha megkérdezik tőlünk, hogy „Ki vagy Te?”, szinte biztos, hogy a szerepeinkre, tulajdonságainkra, hobbijainkra gondolunk, s ezek mentén definiáljuk magunkat. Gondoltak-e már arra, hogy „Én tulajdonképpen az vagyok, aki – minden szerepével, tulajdonságaival, reakcióival, viselkedéseivel együtt – ebben a valamennyire változó testben lakik”?
Gondoltak-e már arra, hogy „Én tulajdonképpen az vagyok, aki – minden szerepével, tulajdonságaival, reakcióival, viselkedéseivel együtt – ebben a valamennyire változó testben lakik”?
A szomatizálók körében például gyakori, hogy eltúlozzák a stressz jelentőségét és fontosságát, s a lehető legrosszabb kimenetelt (pl. „ez tönkre fog engem tenni”) valószínűsítik. Ez a gondolkodásmód gyakran a testi tünetekre is jellemző (pl. „ez a fájdalom soha nem fog elmúlni”). Könnyen belátható, hogy az ilyesfajta katasztrofizálás csak fokozza a negatív érzéseket és nem enged teret a pozitív érzelmeknek.
A negatív érzelmek kifejezése segítheti, hogy azoknak ne legyen egészségkárosító hatása.
