Az ember gyakorlatilag képtelen felismerni, ha valaki hazudik neki – pedig sokan épp az ellenkezőjét gondolják magukról.
Még ha kifejezetten akarjuk is, akkor sem tudjuk felismerni a hazugságot, bár teljesítményünk egy kicsit rafináltabb módszerek bevetésével némileg javítható.
Mi van, ha egy nő mindent megtesz azért, hogy párt találjon, de mégsem jár sikerrel? Lehetséges, hogy a túlzott igyekezetért magánnyal fizetünk?
Mi van, ha egy nő mindent megtesz azért, hogy párt találjon, de mégsem jár sikerrel?
Úgy tűnik, hogy a nárcizmus rövid távon népszerűvé teszi az embert és sok barátságot eredményez, idővel azonban ez a népszerűség megtorpan, s a barátok nagy része is elpártol
A Főtéren álló bronzszobor előtt lányok nagy csoportja áll és saját magát fényképezi. Mindenki gondosan igazgatja a haját, keresi a megfelelő pózt, ahol a fotóalany – Rákóczi – és ők közösen a legideálisabb képet tudják mutatni.
Vágynak egy meseszerű világba, ami köszönő viszonyban sincs avval, amit igazán gondolnak önmagukról.
Az emberek 90 százaléka élete folyamán valamikor tartós párkapcsolatot létesít, megházasodik, vagy az együttélés valamilyen formáját választja – származási tényezőktől és saját erőforrásaitól függően.
Akkor is a „hozott anyagból” dolgozunk, mikor pont az ellenkezőjét tesszük annak, amit korábban megtapasztaltunk. Az otthonról hozott minta mindenképpen hat – vagy így, vagy úgy.
Minél hosszabb ideje, minél jobban ismerünk valakit, annál jobban látjuk a hibáit is. Látjuk bakizni, véteni – vagy akár csak szárnybontogatásának időszakában.
A bibliai igazság gyökere évezredek alatt sem változott: minél hosszabb ideje, minél jobban ismerünk valakit, annál jobban látjuk a hibáit is.
A Michigani Állami Egyetem kutatás azt mutatta, hogy sok idős ember élvezettel használja ki a közösségi média lehetőségeit, és ez segít nekik leküzdeni a magányt, sőt még az egészségüknek is jót tehet.
A felmérés rávilágít, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és az milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.
Érdekes kérdésekre ad választ az a nemrégiben bemutatott boldogságkutatás, melynek eredményeként megrajzolták Magyarország Boldogságtérképét.
Úgy tűnik, a több nem feltétlenül jobb is, ha a férfiak számáról van szó döntéshozatal esetén… Döntéshelyzetben ugyanis a férfiak hajlamosak a kompromisszumok elutasítására, hogy ezzel bizonyítsák maszkulinitásukat.
Az emberek a stresszes feladatok során meglepő módon akkor hajlamosabbak „aláaknázni” saját tevékenységüket, vagyis öntudatlanul is megnehezíteni a dolgukat, ha az általuk választott napszakban – vagyis akkor, amikor elvileg a legjobban teljesítenek – végzik az adott tevékenységet.
