Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

Miben segíthetnek a cuki nyuszik?

A cukiság korában élünk. Szinte nincs olyan internethasználó, aki ne látna rendszeresen videókat vicces, szeretnivaló állatokról. Van, aki azt állítja, idegesíti az ezredik mókás cica, amelyik elvéti az ugrást és beesik a kanapé mögé. Van, aki szereti ezeket a jeleneteket. És van, aki nem meri bevallani, hogy szereti… Mit adnak nekünk a látszólag teljesen értelmetlen, cuki állatos videók? 

A cuki állatokat bemutató videók és fényképek egyik legnagyobb jótéteménye, hogy megnevettetnek, de legalábbis mosolyra késztetnek bennünket. Mégpedig gyorsan, hatékonyan, mindenféle előkészület és kulturális korlát nélkül. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a nevetés azonnal és ellenállhatatlan erővel képes megváltoztatni az ember hangulatát. Ha szomorúak vagyunk, a nevetés kiragad a mindig egyhelyben forgó gondolatok köréből, megtöri a rosszkedv burkát, melybe bezárkóztunk.

Share

Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. 

E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

Share

Mit kockáztatsz?

A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. 

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Nos, lehet, hogy Lorenz meglátása alapjában helyes, de azért nyilvánvaló, hogy rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak. Vajon miért teszik?

Share

A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektana

Karácsony és húsvét a legnagyobb közösségi étkezések ünnepe – nem véletlen, hogy épp a téli időszakra esnek... Az ember a legutóbbi időkig rettegett az éhenhalástól, ezért elődünk a tél közepén, a roskadozó karácsonyi asztalnál „ette el” az éhhalál félelmét. 

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség. A karácsonyi nagyevés a természetnek mutat fricskát.

Share

A játék szabaddá tesz

A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! 

Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül.

Share

Igazságosabb gazdaság?

Vajon igazságosabbá lehet-e tenni a jelenlegi gazdaságot vagy sem? – teszik fel a kérdést az alternatív gazdaságról szóló vitákban. Vajon az emberi önzésre épülő gazdasági berendezkedés megingathatatlanul működik tovább, vagy létezik egy olyan új emberkép, amelyre egy új irányzatot lehet felépíteni?

Vajon az emberi önzésre épülő gazdasági berendezkedés megingathatatlanul működik tovább, vagy létezik egy olyan új emberkép, amelyre egy új irányzatot lehet felépíteni?

Share

Minden nőnek kell egy jó barátnő!

Irigység, féltékenység, véd- és dacszövetség – folytathatnám a sort, de biztos, hogy mindenkinek más jut eszébe a barátságról. Főleg a női barátságról, mely fontos támasz lehet a mindennapokban, hiszen a legjobb barátnő puszta jelenlététől is jobban érezzük magunkat – ám ugyanakkor ő az, aki meg is keserítheti az életünket. 

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

Share

Az elvesztett apaság

Férfiak és a művi abortusz

Minden gyermek megfoganásához a nő mellett egy férfi is kell – mondjuk sokszor, de talán ritkábban gondolunk arra, hogy egy várandósság megszüntetése nemcsak a nőt, hanem az abban részes férfit is érinti. 

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Share

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára