Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

A gép is ember

Kötődésünk a tárgyakhoz

Óvodáskorunkban még meg vagyunk győződve róla, hogy a világon minden nagyjából úgy működik, ahogyan mi magunk: a tárgyaknak, természeti képződményeknek és jelenségeknek vannak szándékaik, érzéseik, s ennek megfelelően tudatosan cselekszenek.

Lehet, hogy felnőttkorunkban sem vagyunk hajlandók egészen lemondani arról, hogy az élettelen dolgokat élőnek tekintsük?

Az igazi „messziről jött ember” – és a virtuális

Az „igazi Trebitschet” – aki Rejtő Piszkos Fred, a kapitány c. könyvében is felbukkan – korának egyik legnagyobb szélhámosaként tartjuk ma is számon: Pakson született 1879-ben, s kalandozásait már zsenge ifjúkorában megkezdte. 

18 évesen az egyik magyar lapban rendszeresen publikálta színes, fantáziadús beszámolóit bécsi, hamburgi, párizsi, londoni, észak- és dél-amerikai útjairól (bár kétséges, hogy valóban járt-e ezeken a helyeken).  Rövid egyházi kitérő után (több  egyház lelkészeként is működött) a politika felé fordult: a világ különböző pontjain az angol, a német és az amerikai titkosszolgálat számára is dolgozott, s miközben Angliában váltóhamisításba keveredett, Londonban Lloyd George pártjának tagja lett – vannak, akik még Churchillel és Hitlerrel is összekapcsolják a tevékenységét.

Miért házasodunk – és miért nem?

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. 50-60 éve még furcsának tartottak, megszóltak, sőt kigúnyoltak valakit, ha nem volt házas, vagy a gyereke nem házasságból született. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak? 

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak?

Miért imádjuk a pandamacit?

A panda gyakorlatilag verhetetlen – és ez nemcsak arra a kungfuzó pandára igaz, akinek a kalandjairól már a harmadik animációs mozifilmet mutatták be nemrégiben (és meglepődnék, ha nem következne előbb-utóbb újabb folytatás is).

Az egész óriáspanda faj közrajongás tárgya; ezek a fekete-fehér macik biztosan az élővilág legnagyobb világsztárjai közé tartoznak. De vajon mi az oka ennek a sikernek?

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára