Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

Bocsánat, királynővel vagyok!

 Átlagos autó araszol a városi forgalomban – vagyis mégsem egészen átlagos, mert bal hátsó ablakát matrica díszíti, melyen II. Erzsébet angol királynő látható olyan beállításban, mintha az autóban ülne.

Átlagos autó araszol a városi forgalomban – vagyis mégsem egészen átlagos, mert bal hátsó ablakát matrica díszíti, melyen II. Erzsébet angol királynő látható olyan beállításban, mintha az autóban ülne.

Mécsesek a Duna-parton

A legtöbb nézelődő – remélhetőleg – nem katasztrófaturista, nem azért jött, hogy szörnyűségeket lásson. Akkor miért vannak itt? Hiszen senkit sem ismertek azok közül, akik a hajószerencsétlenségben életüket vesztették.

A legtöbb nézelődő – remélhetőleg – nem katasztrófaturista, nem azért jött, hogy szörnyűségeket lásson. Akkor miért vannak itt? Hiszen senkit sem ismertek azok közül, akik a hajószerencsétlenségben életüket vesztették.

Félkatonai szervezet?

Sok cég előszeretettel és büszkén látja el saját munkakultúráját, belső szigorát a „félkatonai szervezet” címkével. De milyen esetekben használják ezt? És milyen a félkatonai kultúra valójában? E cikk szerzője fiatalon maga is megjárta a sorkatonaságot, s ha ezt nem is önként tette, szervezetfejlesztőként merít belőle tanulságokat. 

„Itt nem lehet hülyéskedni, mi félkatonai szervezet vagyunk” – mantrázzák némely cégnél a vezetők, aztán megpróbálkoznak maguk a fejlesztőtréningről korábban elkéredzkedni. A vezetők azt hiszik, hogy a felelősségvállalást pusztán szigorral ki tudják kényszeríteni.

Miben segíthetnek a cuki nyuszik?

A cukiság korában élünk. Szinte nincs olyan internethasználó, aki ne látna rendszeresen videókat vicces, szeretnivaló állatokról. Van, aki azt állítja, idegesíti az ezredik mókás cica, amelyik elvéti az ugrást és beesik a kanapé mögé. Van, aki szereti ezeket a jeleneteket. És van, aki nem meri bevallani, hogy szereti… Mit adnak nekünk a látszólag teljesen értelmetlen, cuki állatos videók? 

A cuki állatokat bemutató videók és fényképek egyik legnagyobb jótéteménye, hogy megnevettetnek, de legalábbis mosolyra késztetnek bennünket. Mégpedig gyorsan, hatékonyan, mindenféle előkészület és kulturális korlát nélkül. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a nevetés azonnal és ellenállhatatlan erővel képes megváltoztatni az ember hangulatát. Ha szomorúak vagyunk, a nevetés kiragad a mindig egyhelyben forgó gondolatok köréből, megtöri a rosszkedv burkát, melybe bezárkóztunk.

Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. 

E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

Mit kockáztatsz?

A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. 

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Nos, lehet, hogy Lorenz meglátása alapjában helyes, de azért nyilvánvaló, hogy rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak. Vajon miért teszik?

A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektana

Karácsony és húsvét a legnagyobb közösségi étkezések ünnepe – nem véletlen, hogy épp a téli időszakra esnek... Az ember a legutóbbi időkig rettegett az éhenhalástól, ezért elődünk a tél közepén, a roskadozó karácsonyi asztalnál „ette el” az éhhalál félelmét. 

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség. A karácsonyi nagyevés a természetnek mutat fricskát.

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára