Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

Anya és/vagy pszichológus

Szerző: 

Magazinok, újságok, tévéműsorok foglalkoznak komolyabb vagy kevésbé tudományos szinten a pszichológiával és annak kutatási eredményeivel. Szinte minden, csecsemőkkel és gyerekekkel foglalkozó orgánumban megjelennek olyan cikkek, amik a szülőket informálják arról, hogy adott életkorban mi történik a csemetéjük lelkében, illetve arról, hogy különböző jelenségeknek milyen pszichológiai háttere, hatása van. Mint általában a pszichológushallgatók, magam is meglehetősen sok információval rendelkezem a fejlődéslélektan területéről, így amikor kislányom még a pocakomban volt, úgy éreztem, nem nagyon kerülhetek olyan helyzetbe, amire ne sejteném a magyarázatot – vagy legalább azt ne tudnám, hogy hol tudnék több információt szerezni az adott jelenségről. Az élet és a kisbabám azonban bebizonyította, hogy a túl sok tudás olykor zavaró is lehet…

 

 

Szerelmes lettem az adatlapodba!

avagy interakciók a hálón
Szerző: 

Természetesen a beszélgetésben a „háló másik végén” levő személynek is vannak céljai, melyeket üzenetei tükröznek. Ráadásul mindketten számolnak a másik fél esetleges manipulatív szándékával. Hiszen a siker érdekében letagadhatunk néhány évet, néhány kilót, hozzáadhatunk méreteinkhez néhány centimétert, vagy akár el is vehetünk. A valóság ott és akkor másodlagos, hiszen a torzítás nem jár azonnali negatív következményekkel. A várható jutalom viszont olyan vonzó, hogy bevállaljuk a kis füllentéseket.

Manapság életünk minden területét behálózza az internet. Míg néhány évvel ezelőtt csodabogárnak számított, aki e-mailben vagy elektronikusan kívánta intézni ügyeit, napjainkban az számít különcségnek, ha hagyományos, postai úton kommunikálunk egymással. Ha megkérdezünk valakit, hogy tulajdonképpen mire is jó az internet, nagy valószínűséggel nem kapunk teljes értékű választ. A megkérdezett személy felsorolhat lehetőségeket, funkcionalitásokat, de az igazsághoz talán az áll közelebb, hogy az internet szinte bármire és mindenre alkalmazható.

A Heysel-tragédia

1985. május 29. – A futballtörténet egyik legsötétebb napja
Szerző: 

Szurkolóként hétről-hétre szembesülünk azzal a dilemmával, hogy élőben izguljuk-e végig kedvenc csapatunk aktuális rangadóját, vagy a karosszék oltalmazó melegéből kövessük a pályán – és azon kívül – zajló eseményeket. Sajnos többségünk az utóbbi mellett voksol, hiszen a könnyed kikapcsolódásnak szánt hétvégi szurkolás percek alatt rémálommá változhat a futballhuliganizmus miatt. Miként válhat a szórakozás emberéleteket követelő tragédiává? Miért lesz az egyszerű szurkolóból agresszív tömegember?


Futballszurkolóként hétről-hétre szembesülünk azzal a dilemmával, hogy élőben izguljuk-e végig kedvenc csapatunk aktuális rangadóját, vagy a karosszék oltalmazó melegéből kövessük a pályán – és azon kívül – zajló eseményeket. Sajnos többségünk az utóbbi mellett voksol, hiszen a könnyed kikapcsolódásnak szánt hétvégi szurkolás percek alatt rémálommá változhat a futballhuliganizmus miatt. Miként válhat a szórakozás emberéleteket követelő tragédiává? Miért lesz az egyszerű szurkolóból agresszív, az ellenfél szimpatizánsának nézőpontját átvenni képtelen tömegember?

A halál iránti attitűd változása

A tradicionális közösségek felbomlásával elsorvadtak a rítusok, megszűnt az a „védőháló”, amit szimbolikus jelentésüknél és közösségteremtő hatásuknál fogva alkottak, és nem léptek a helyükbe újak. A vallás elveszítette jelentőségét. A halál értelmetlenné, tartalmatlanná és így félelmetessé vált. A fogyasztói társadalom (főleg reklámok által közvetített) emberideáljává a fiatal, egészséges, produktív és a társadalmi javakat felvásárló ember vált – a haldoklók nem illenek bele ebbe a képbe, létük „értelmezhetetlen” korunk ideológiája számára.

Dolgozatom témáját Polcz Alaine, a magyar thanatológia legjelesebb képviselőjének, a Magyar Hospice Mozgalom elindítójának egy évvel ezelőtt bekövetkezett halála inspirálta.

Világok hálózata – Szerepjáték az interneten

Szerző: 

Miért nem látjuk ezt a fejlődést azokon, akik sokat játszanak?  Miért tűnik úgy, hogy minél inkább otthon vannak ott, annál inkább idegenek a valós világban, s ahogy fejlődik ott a karakterük, úgy hanyatlik itt a személyiségük? Miért ellentétesek hétköznapi megfigyeléseink azzal, amit a pszichológusok gondolnak a szerepjátékról? Talán mert ezek a lehetőségek tényleg csak elrejtettek, és inkább a szórakozásért, mint a fejlődésért játszik valaki.

 

 

Pár éve játszani kezdtem egy internetes szerepjátékot. Hamar feltámadt bennem az érzés, hogy ebben a játékban olyan pszichológiai tartalmak jelennek meg, amiket érdemes lenne tanulmányozni. Sokat foglalkoztam a témával szakmai szempontból – ebben a cikkben megkísérlem röviden leírni, mire jutottam eddig.

Lehetőségek kora? – avagy lábunk alá a talajt

Ma a média minden lehetséges csatornáján keresztül – és azokon kívül is – elárasztanak az információk, ahhoz azonban nincsenek megfelelő eszközeink, hogy fel is dolgozhassuk az így nyert adatokat, és megküzdhessünk az egyre növekvő stresszel. Megfelelő információkezelő kompetenciák híján viszont ki vagyunk szolgáltatva a plakátokról integető szilikonmellű, csontvázalkatú modell-lányoknak, a Photoshopnak, vagy a szappanoperák érzelmeiket bámulatos művészi érzékkel kezelő sztárjainak, akik észrevétlenül kúsznak be életünkbe, és hatással vannak testképünkre, identitásunkra és önértékelésünkre is.

A XXI. század temérdek vívmánnyal ajándékozta meg az emberiséget, az Airbuszok és a Google Earth óta meglehetősen lecsökkentek a távolságok, a kábeltévé és az internet szélessávú csatornáin hömpölyögő információáradat az időt felgyorsította, ám nem növelte a társadalomban az érzelmileg stabil, lelkileg kiegyensúlyozott emberek arányát. Sőt, manapság a depresszió, szorongás, szenvedélybetegségek, magatartásproblémák, evészavarok olyan természetességgel fészkelik be magukat mindennapjainkba, hogy lassan fel sem tűnik nekünk, hogy jelenlétük korántsem természetes.

Sikertelen és „túl sikeres” fogyókúrák

Szerző: 

Szinte egyik fogyókúrás módszer sem tér ki a fogyókúrát kísérő pszichés tényezőkre, pedig a fogyókúra valójában fejben dől el. Az első lépés a súlyleadáshoz vezető rögös úton az elhatározás megszületése, melyhez elengedhetetlen a gondolkodásmód megváltoztatása. Először gondolatban kell felkészítenünk magunkat az életmód-változtatásra, tudatosítanunk kell célunkat, és elegendő akaraterőt kell gyűjtenünk. 

A WHO Európai Régiójában minden második felnőtt és a gyermekek ötöde túlsúlyos (túlsúlyosnak azok az egyének számítanak, akiknek BMI index 25-30 között van, 30 feletti BMI index esetén már kövérségről, elhízottságról beszélünk). Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. Ennek előfordulása Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű: az iskolás gyermekek és a 18-30 év közötti felnőttek csaknem fele túlsúlyos, a 40 év felettiek között az elhízottak aránya 60-75%!

A haj az evolúciós pszichológia tükrében

A hosszú és középhosszú hajú nők szignifikánsan nagyobb tetszést arattak a férfi vizsgálati személyek körében, mint a kontyos, valamint a rövid, a rendezetlen vagy az ápolatlan frizurájú hölgyek. Olyannyira erősnek bizonyult a hosszú és középhosszú hajra vonatkozó preferencia, hogy egy kevésbé vonzó arcot is tetszetősebbnek értékeltek, ha hosszú vagy félhosszú hajjal mutatták be. A hosszú haj azért is kedveltebb a férfiak körében, mert a haj feromonszállító-elosztó funkciókkal bír.

Nem csupán hajszálnyi a különbség, mely a férfiak és nők közt rejlik – a hajhoz való viszonyulásukban sem. De vajon miért igénylik a hajápolást inkább a nők, mint a férfiak? És valóban hátrányt jelent a férfiak számára, ha kopaszodni kezdenek?

A válságból a kiút az együttműködés erősödése lesz

Beszélgetés Palotai Gabriella pszichiáterrel a coachingról, a vezetők lelki edzéséről

Azt tapasztalom, hogy sokakból hiányzik a bajokkal való pozitív szembenézés, és kicsi a megküzdési repertoár. De ismerek vállalatvezetőt is, aki azt mondja: nem tudom még, hogy jövünk ki a bajból, s ha nem sikerül, nem tudom azt sem, milyen munkát kell elvállalnom, de azt tudom, hogy lesz munkám. Láthatólag nem zavarja, ha „alacsonyabb” munkát kell vállalnia.

Azt tapasztalom, hogy sokakból hiányzik a bajokkal való pozitív szembenézés, és kicsi a megküzdési repertoár. De ismerek vállalatvezetőt is, aki azt mondja: nem tudom még, hogy jövünk ki a bajból, s ha nem sikerül, nem tudom azt sem, milyen munkát kell elvállalnom, de azt tudom, hogy lesz munkám. Láthatólag nem zavarja, ha „alacsonyabb” munkát kell vállalnia. Egyelőre persze ilyen veszély nem fenyegeti, de sokkal bátrabban és szabadabban tud döntéseket hozni, aki ilyen attitűddel viszonyul jövőjéhez.

Ápolónő voltam egy idősek otthonában

Szerző: 

Pszichológia szakos hallgató vagyok, jön a nyári gyak, no meg jól jönne a zsebpénz, irány hát az idősek otthona. Az utolsó vizsgám után nem sokkal pedig már széles mosollyal, lelkesen, üdén, naiv hévvel esem be zöld egyenruhámban az otthon ajtaján. Az első néhány nap csodásan telik. Sok kedves, törékeny, segítségre szoruló néni és bácsi vesz körül: nagy gonddal segítek az etetésben, öltözködésben és a pelenkacserében, sétálunk a kertben, beszélgetünk, együtt nevetünk. Lassacskán a napi rutinba is beletanulok...

 

 

Ápolónők. Halványzöld ruha, szelíden csillogó szemek, szeretetteljes mosoly, lényéből sugárzó melegség. Karja alatt a karosszékben pedig egy kedves idős néni, aki a kor barázdái alól ragyogó arccal tekint vissza rá. 

Pszichológushallgató vagyok, jön a nyári gyak, no meg jól jönne a zsebpénz, irány hát az idősek otthona. Az utolsó vizsgám után nem sokkal pedig már széles mosollyal, lelkesen, üdén, naiv hévvel esem be zöld egyenruhámban az otthon ajtaján.

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára