Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

A szerzés és birtoklás hajszolása egyre dologiasabbá teszi az emberi kapcsolatokat is. A pénzszerzési kényszer felemészti az egészséget, az érvényesülési és „szerzési” rivalizálás a bizalmi gyökereket ássa alá, a tárgyközpontú kultúra alattomosan átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik, hovatovább az érzelmi kapcsolatokban is uralkodóvá válik a tárgyelvűség. 

Amiért erőnket, időnket, képességeinket adtuk, és az meghozta a „bevetés” eredményét, rögvest örömérzést szül. Ami viszont befektetés nélkül az ölünkbe pottyan, az nem lesz igazán a „miénk” – tulajdonunk lesz ugyan, de nem lesz lelkünk része, nem válik életünk fontos darabjává.

A kisebbség győzelme a többség fölött

avagy hogyan érvényesíthetjük a többségitől eltérő álláspontunkat
Szerző: 

Amikor az embereknek nyilvánosan kell véleményüket kinyilvánítaniuk, általában arra figyelnek, hogy mit mondanak mások - és arra, hogy jó benyomást keltsenek. Különösen fontos ez a régi, kialakult normák szerint működő csoportokban, mint a jelenlegi csoportban is. Erős a tagokat összetartó kohézió, tiszteletben tartják egymás céljait (ha nem is mindig tudják, hogy konkrétan mi is az), s erős érzelmek fűzik össze őket. A „Nem értek hozzá” kijelentés, mentegetőzés jól példázza azoknak az embereknek a hozzáállását, akik mások ítéletében/véleményében jobban bíznak, mint a sajátjukban, s akik nincsenek birtokában a dolgokat irányító információknak.

Amikor az embereknek nyilvánosan kell véleményt nyilvánítania, általában arra figyel, hogy mit mondanak mások, és hogy jó benyomást keltsen.

A lélek harcművészete

Szerző: 

A harcművészetek olyan én-erők kifejlesztésére adnak lehetőséget, amelyek túlmutatnak a mindennapi életben megtapasztalható helyzeteken, és előkészítenek a ritkább, de annál lényegesebb kimenetelű kihívásokra – eközben megismerjük határainkat és a lényünkben rejlő lehetőségeket. Megtanuljuk kitolni ezeket a határokat s kiaknázni lehetőségeinket. Megtapasztaljuk, milyen a jelenben létezni, s úgy fókuszálni egy feladatra, hogy nem zökkentenek ki sem szűkölő érzelmeink, sem oktondi gondolataink.

Ahogyan egy ember személyisége a beszédstílusában megmutatkozik, ugyanúgy megjelenik küzdőstílusában is. Aki életében kifinomult, az a küzdelemben is szofisztikált. A kimértség vagy lobbanékonyság, visszahúzódás vagy túláradás ugyanúgy megmutatkozik harc közben, mint a mindennapi életben. Ezek megfigyelésével a harcművészet páratlan lehetőséggel szolgál önmagunk megismerésére. Ha megfigyeljük azt, hogyan küzdünk, rájöhetünk arra is, milyen a viszonyunk másokhoz.

A reklámpszichológia kialakulása és fejlődése

Szerző: 

 

Modern világunkban a reklámok gyakran terhet jelentenek, azonban a reklámkészítők kezdik felismerni, hogy a tolakodó, hivalkodó módszerek egyre kevesebb ideig és egyre kevésbé térülnek meg, ezért mind gyakoribbak a személyre szabott, szórakoztató vagy éppen visszafogott hirdetések, amelyek kialakításához és tökéletesítéséhez a reklámpszichológia az ideális eszköz. Kutatási eredményei segítségével minden bizonnyal elérhetjük, hogy a reklámokra ne csak kellemetlenségként tudjunk gondolni, hiszen végső soron szükségünk van rájuk.

 

Amióta a társadalom képes fölösleget termelni, azóta van szükség kereskedelemre. Azonban semmit nem lehet eladni, ha a megcélzott vásárlók nem tudnak a létezéséről. Tulajdonképpen mindent reklámnak lehet nevezni, aminek célja az, hogy valamilyen árut, szolgáltatást ismertessen meg a közönséggel. Ez lehet akár csak egy cetli a kapun, vagy egy árulkodó név, egy cégér a bolt bejárata felett.

Egy csapat útja a Góbi-sivatagon át

A csapat tagjai sok tekintetben hasonlóak, mondhatni a vezető a hozzá közel álló viselkedési stílusúakat gyűjtötte össze. Jobban belegondolva, ez így szokott lenni: azok a szimpatikusak számunkra, akik hozzánk hasonlóak, úgy viselkednek és gondolkodnak a világról, ahogyan mi magunk tesszük. Ez történt tehát az expedíciós csapatunkkal is: egy kivétellel mindenki domináns viselkedési stílusú, azonban csak egy lehet az, aki a vezető szerepét betölti.

 

2007 nyarán hét férfi (mindannyian 30 év körüliek) útra kelt a mongóliai sivatagba, hogy lóháton átszelje azt. Próbatétel elé állították akaraterejüket, tűrőképességüket, hogy kalandot, tudományos eredményeket, hírnevet, erőpróbát vagy egyszerűen belső fejlődést találjanak.

A klikkesedés hatása a dohányzás elterjedésére

Konformizmus a tinik világában
Szerző: 

Ebben az esetben már nem olyan könnyű nemet mondani és visszautasítani a cigarettát, mivel ezzel kiesnek a közös programból, idővel a társaságból is. Ennek a „büntetésnek” az elkerülése érdekében konform viselkedést mutatnak, hogy jutalmul a csoport tagjai maradhassanak. Ez erősebb a környezet, a szülők tiltásánál, és akár az ellenkező meggyőződésnél is. Ez a hatás ebből következően csak akkor jelentkezik, ha a „példát” nyújtó személyek jelen vannak. Amint ez a közelség megszűnik, a viselkedés is eltűnik. Tehát a dohányzás csak a társak jelenlétében jelenik meg, buli, szórakozás közben, más élethelyzetekben nem.

A felnőtté érés során minden gyermeknek át kell esnie a szocializáción. Elsőként a család védő közegéből bekerül az óvodába, majd az iskolába, ahol minden idegen, a környezet és az őt körülvevő emberek. Ebben a világban is helyt kell állnia, s már nem számíthat a szülő védő karjaira. Megindul a beilleszkedés folyamata is: barátságok szövődnek, igaz csak alkalmiak, de mindenképp szükségszerűek. Ennek az időszaknak egészen a felnőttkor kezdetéig személyiségformáló hatásai is vannak. A gyermeknek meg kell felelnie a társadalom által támasztott elvárásoknak.

Bridget Jones és társai Magyarországon

Hazánkban is jelentősen felgyorsult a párkapcsolatokat érintő változások dinamikája: míg 1986-ban a 15 év feletti népesség 32,3 százaléka, 2000-ben már 46,2 százaléka volt egyedülálló… Többségük Stein tipográfiája alapján időszakos, nem választott szingli. Szeretnének párkapcsolatot, volt is már partnerük, csak átmenetileg élnek egyedül. A stabil, választott szinglik lényegesen kevesebben vannak; 281 megkérdezettből csak minden hatodik fiatal (17,1%) jelölte meg a szinglisége okaként, hogy nem akar tartós kapcsolatot. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy hazánkban a szinglik jelentős részének már van gyermeke egy korábbi kapcsolatából (a harmincas éveikben járó szingli nők körében kiemelkedően magas a gyermeküket egyedül nevelő anyák aránya), és a sok csalódás miatt már nem vállalnak fel egy új párkapcsolatot.

Jelen cikk témája a fiatalok körében egyre jobban terjedő sajátos életforma; a szingliség, amely a benne élők szerint közel sem olyan pozitív, mint ahogy azt a kívülállók gondolják. Ezért véleményünk szerint többet kellene tudományosan foglalkozni a jelenséggel, nem elégedhetünk meg a Bridget Jones s hozzá hasonló filmekkel, és a sztereotípiák elfogadásával.

Kialakulásának okaiként a következőket említhetjük:

Anya és/vagy pszichológus

Szerző: 

Magazinok, újságok, tévéműsorok foglalkoznak komolyabb vagy kevésbé tudományos szinten a pszichológiával és annak kutatási eredményeivel. Szinte minden, csecsemőkkel és gyerekekkel foglalkozó orgánumban megjelennek olyan cikkek, amik a szülőket informálják arról, hogy adott életkorban mi történik a csemetéjük lelkében, illetve arról, hogy különböző jelenségeknek milyen pszichológiai háttere, hatása van. Mint általában a pszichológushallgatók, magam is meglehetősen sok információval rendelkezem a fejlődéslélektan területéről, így amikor kislányom még a pocakomban volt, úgy éreztem, nem nagyon kerülhetek olyan helyzetbe, amire ne sejteném a magyarázatot – vagy legalább azt ne tudnám, hogy hol tudnék több információt szerezni az adott jelenségről. Az élet és a kisbabám azonban bebizonyította, hogy a túl sok tudás olykor zavaró is lehet…

 

 

Szerelmes lettem az adatlapodba!

avagy interakciók a hálón
Szerző: 

Természetesen a beszélgetésben a „háló másik végén” levő személynek is vannak céljai, melyeket üzenetei tükröznek. Ráadásul mindketten számolnak a másik fél esetleges manipulatív szándékával. Hiszen a siker érdekében letagadhatunk néhány évet, néhány kilót, hozzáadhatunk méreteinkhez néhány centimétert, vagy akár el is vehetünk. A valóság ott és akkor másodlagos, hiszen a torzítás nem jár azonnali negatív következményekkel. A várható jutalom viszont olyan vonzó, hogy bevállaljuk a kis füllentéseket.

Manapság életünk minden területét behálózza az internet. Míg néhány évvel ezelőtt csodabogárnak számított, aki e-mailben vagy elektronikusan kívánta intézni ügyeit, napjainkban az számít különcségnek, ha hagyományos, postai úton kommunikálunk egymással. Ha megkérdezünk valakit, hogy tulajdonképpen mire is jó az internet, nagy valószínűséggel nem kapunk teljes értékű választ. A megkérdezett személy felsorolhat lehetőségeket, funkcionalitásokat, de az igazsághoz talán az áll közelebb, hogy az internet szinte bármire és mindenre alkalmazható.

A Heysel-tragédia

1985. május 29. – A futballtörténet egyik legsötétebb napja
Szerző: 

Szurkolóként hétről-hétre szembesülünk azzal a dilemmával, hogy élőben izguljuk-e végig kedvenc csapatunk aktuális rangadóját, vagy a karosszék oltalmazó melegéből kövessük a pályán – és azon kívül – zajló eseményeket. Sajnos többségünk az utóbbi mellett voksol, hiszen a könnyed kikapcsolódásnak szánt hétvégi szurkolás percek alatt rémálommá változhat a futballhuliganizmus miatt. Miként válhat a szórakozás emberéleteket követelő tragédiává? Miért lesz az egyszerű szurkolóból agresszív tömegember?


Futballszurkolóként hétről-hétre szembesülünk azzal a dilemmával, hogy élőben izguljuk-e végig kedvenc csapatunk aktuális rangadóját, vagy a karosszék oltalmazó melegéből kövessük a pályán – és azon kívül – zajló eseményeket. Sajnos többségünk az utóbbi mellett voksol, hiszen a könnyed kikapcsolódásnak szánt hétvégi szurkolás percek alatt rémálommá változhat a futballhuliganizmus miatt. Miként válhat a szórakozás emberéleteket követelő tragédiává? Miért lesz az egyszerű szurkolóból agresszív, az ellenfél szimpatizánsának nézőpontját átvenni képtelen tömegember?

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára