Ne hasonlítgasd mások szexuális életéhez a sajátodat!

Ha saját szexuális életünket másokéhoz hasonlítjuk, könnyen kedvünket szegheti az összehasonlítás.
Ha saját szexuális életünket másokéhoz hasonlítjuk, könnyen kedvünket szegheti az összehasonlítás.
Azt mondják, csekély a különbség a szeretet és a gyűlölet között – de vajon mi a helyzet a szerelem és a vágy közötti eltéréssel?
Az általános vélekedés szerint egy bizonyos kor fölött a pároknak már nincsenek vágyaik...
A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. 50-60 éve még furcsának tartottak, megszóltak, sőt kigúnyoltak valakit, ha nem volt házas, vagy a gyereke nem házasságból született. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak?
A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak?
Ha feltesszük magunknak a kérdést: „vajon jó vagyok?”, rengeteg élmény, történet juthat eszünkbe. Arcok és érintések. Emberek, akik mondtak valamit erről, kapcsolatok, amelyek tettek valakivé.
Vajon szexuális életünkben tényleg jelentős szerepet játszik a testtömeg? Vagy sokkal inkább az önelfogadásról, önértékelésről szóló belső harc mutatója, amihez épp ezt a harcmezőt találtuk?
Iskolás éveinkre legkínosabb pillanatai között bizonyára sokunk esetében ott szerepel a szexuális felvilágosító óra, amikor is kínos csöndben vagy éppen vihogásokkal kísérve hallgattuk végig a védőnő vagy az osztályfőnök előadását.
Sokan kifogásolják a terhesség kifejezést, mondván: a születendő gyermek várása áldás, nem pedig teher. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a kívánt gyermekek kihordása sem feltétlenül mentes terhektől – annak ellenére sem, hogy a nők jelentős része életének legboldogabb időszakaként emlékszik vissza a gyermekvárás idejére.
A terhes nő érzékenyebbé, sértődősebbé, sírósabbá, veszekedősebbé, válhat. Több gyengédséget, odafigyelést igényel általában és a szexualitásban is.
A terméketlenségért „hagyományosan” a nőket szokás okolni. Ez odáig fajult, hogy a nőt tették felelőssé azért is, hogy „nem tud” fiút szülni. Ez még ma is élő téves elképzelés, annak ellenére, hogy a nő természetesen csak X kromoszómát tud „szolgáltatni”, a fiú utódhoz szükséges Y kromoszóma kizárólag a férfitól származhat.
A legtöbben abban a tudatban érnek el a gyermekvállalás idejéhez, hogy ha akarnak gyermeket, akkor az többé-kevésbé „simán” összejön.
Ha néhány hónapig, akár egy évig sem jön létre a terhesség, az önmagában semmit nem jelent a pár termékenységére nézve. Senki ne szorongjon tehát a család nőtagjai, a barátnők és mások történeteit hallva, miszerint „ó, ahogy abbahagytam a tablettát, a következő hónapban már teherbe estem”, és hasonlók. Ahogy mondani szoktuk, „raktárra ne szorongjunk”…
Oldódhatnak a gátlások, hiszen itt most nem „élvhajhászásról” van szó, hanem egy „nemes célról”, amelynek elérése érdekében – szavakban és tettekben is – sok minden „megengedett”.
Egy online felméréséből az derül ki, hogy bár a kamaszok 70 százaléka a szüleitől várna választ, szexuális kérdéseikre mégis inkább a barátoktól, az ismerősöktől vagy az internetről szerzik meg az információt.