Jelenlegi hely

Személyiség

Nappali és esti emberek: pacsirták és baglyok

Szerző: 

Alighanem mindenkivel megesett már, hogy amikor egy átvirrasztott éjszaka után, a végkimerülés határán a reggeli órákban végre ledőlhetett az ágyába, hiába érezte kényelmesnek, puhának és melengetőnek várva várt fekhelyét, hiába húzta el a sötétítőt,  akárhogy is forgolódott a takaró alatt, valahogy mégsem jött álom a szemére. 

Az emberek napszaki ritmusaik alapján elkülönülő csoportokba sorolhatók.

Nemi különbségek a racionalitásban

Szerző: 

Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább racionális, matematikai, a nők pedig inkább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. De megállja-e a helyét ez az állítás? Valószínűleg mindenki tudna hozni pro és kontra érveket mindkét válasz mellett és ellen. Bizonyára többünknek vannak olyan ismerősei, akikre nem igaz ez a sztereotípia – de vannak olyanok is, akikre jól illik. 

A férfiak és nők közötti mentális képességbeli különbség fontos lehet a munkavállalás terén.

Ön is kitöltötte? Visszajelzés a nem tudatos önértékelés tesztek eredményeiről

Szerző: 
Cikkek: 

A Mindennapi Pszichológia honlapján 2014 tavaszán a Mipszi olvasói és a weboldal kedvelői lehetőséget kaptak arra, hogy önbecsülésük különböző formáiról teszteket tölthessenek ki. 

Az önbecsülés tudatos és nem tudatos szintje nagymértékben eltérhet egymástól, és a tudatos szintet jelentősen torzítja az öncsalás.

Magánbuborékok

A személyes tér

Edward Hall 1966-ban megjelent, Rejtett dimenziók című könyvében foglalta össze azóta igen népszerűvé vált, ma is érvényes elméletét a személyes terekről. Ennek lényege, hogy testünket négy távolsági zóna veszi körül, és ennek óriási jelentősége van személyközi kapcsolatainkban. 

Testünket négy távolsági zóna veszi körül, és ennek óriási jelentősége van személyközi kapcsolatainkban.

Sok beszédnek miért nem sok az alja?

Szerző: 

A történetek – más szóval narratíva – átszövik mindennapi életünk eseményeit. A „Képzeld, mi történt…” kezdetű mondatok behálózzák a másokkal folytatott társas interakciót: a család apraja és nagyja történeteket szeretne mesélni a vacsoraasztalnál a nap eseményeiről, baráti társaságban sztorizunk legutóbbi kalandjainkról, kedves emlékeinkről, életünk sorsfordító eseményeiről.

Ahogy az eseményeket felfűzzük a történet láthatatlan fonalára, azzal belső, privát élményeink minőségét és aktuális lelkiállapotunkat is kifejezzük.

A személyiség faktorai

Cikkek: 

Maga a Big Five megközelítés és annak ötfaktoros eredményei nem új keletűek. Eredetileg angol személyiség-leíró szavak szerveződését kezdték elemezni a kutatók az 1930-as, 1940-es évektől kezdődően, de mára számos más nyelven is elvégezték ezeket a vizsgálatokat. Az eredményeket illetően összességében igen nagy konszenzus alakult ki a pszichológusok között, mindenhol, minden nyelven lényegében hasonló ötfaktoros struktúrát sikerült kimutatni. Megdöbbentőnek tűnik ez az univerzális szintű nyelvi egyezés, hiszen ha csak a fizikai környezetre gondolunk, már ott óriásiak lehetnek a különbségek, nem beszélve a kulturális differenciákról. 

A személyiség közvetlenül nem megfogható, nem mérhető – csak következtetni tudunk rá.

A perfekcionizmus csapdái – 1. rész

A perfekcionizmus szóról a legtöbb embernek automatikusan olyan pozitív és örömteli asszociáció jut eszébe, mint a tökéletesség, a rend, a hibátlanság, a kiegyensúlyozottság. Sajnos azonban a perfekcionizmusra való hajlam egyáltalán nem jár együtt a megelégedettség és a hibátlanság érzésével – sőt ennek a szöges ellentétéről van szó. Nagyon komplex jelenségről beszélhetünk, ami több oldalról is megközelíthető: az biztos, hogy a tökéletességre törekvés csapdái nagymértékű funkciókárosodást okozhatnak az egyének életében, ami jelentősen hozzájárul az életminőség romlásához. 

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.

Az oroszlán és a zebra – avagy a társadalmi stressz

Szerző: 

„Az oroszlán elkapja a zebrát. Vagy éppen nem sikerül neki. A természetben a stressz soha nem tart sokáig. Mennyire másképp van ez társadalmunk dzsungelében, az iskolában, a munkaerőpiacon, a munkahelyen, a kávézóban, ahol támadás és menekülés nélkül versengünk egymással. Ülünk egymással szemben, tanácskozunk, kávét iszunk, ebédelünk. A társadalmi dzsungelben a stressz fontos szerepet játszik. Ugyanazon anyagok kerülnek a véráramba, mint az oroszlán és a zebra esetében, csak épp a jelenség sokkal lassabban zajlik. A társadalmi stressz heteken, hónapokon, sőt éveken át is tarthat.” (Mark Mieras: Többet ésszel)

Sokszor nem is tudjuk szétválasztani, hogy félünk avagy szorongunk valamitől.

Oldalak

Feliratkozás Személyiség csatornájára