Az emberek a stresszes feladatok során meglepő módon akkor hajlamosabbak „aláaknázni” saját tevékenységüket, vagyis öntudatlanul is megnehezíteni a dolgukat, ha az általuk választott napszakban – vagyis akkor, amikor elvileg a legjobban teljesítenek – végzik az adott tevékenységet.
Az elmúlt év során tízből nyolc autóvezetőn mutatkoztak meg vezetés közben az agresszió és a düh jelei, többen beismerték, hogy sokszor szándékosan túl közel mennek az előző kocsihoz, vitába szállnak a többi vezetővel, sőt néha még direkt bele is mennek a másikba - mutatta ki az Egyesült Államokban végzett kutatás.
„Hurrá, a gyereket felvették az egyetemre!” Ám az örömtől mámoros szülők hamarosan „sorstársaik” tuti tippjét kutatják az interneten, s záporoznak a kérdések.
Kezdődik az önálló élet, többé nem mondják meg, melyik padba és ki mellé üljek. Orvosi papír sem kell a hiányzások igazolásához. Nem lesz többé becsöngetés, tornafelszerelés miatti cécó, nem lesznek kötelező ünnepségek kosztümben, zakóban.
Viszonylag kevéssé kutatott terület az, hogy milyen hatással van étkezésünk rendje az egészségünkre, az eddigi felmérések azonban mind arra mutatnak, hogy a rendszertelen étkezés hozzájárulhat a metabolikus szindróma (magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség és elhízás) kialakulásához.
Ha több ember együtt él (legyen szó akár párkapcsolatról, házasságról, családról), időről időre szükségszerűen előáll olyan helyzet, amikor eltérnek az érdekek. Ki mennyi időt tölt a fürdőben; hova menjünk nyaralni; mire költsük a közös pénzt – vagy egyszerűen: valaki épp a barátaival akar beszélgetni a lakás egyik szobájában, a másik pedig csöndet szeretne egy szobával arrébb. Ezek mind valamilyen szintű feszültséget szülnek – és ez teljesen természetes. Ha mindezt úgy próbáljuk megoldani, hogy kiabálunk egymással vagy fenyegetőzünk, az általában nem oldja meg a problémákat (sőt, inkább tovább mélyíti).
Az egy háztartásban élők közt a „nálunk sosincsenek viták”, „mi mindenben egyetértünk”, általában nem arra utal, hogy minden rendben van.
A túl zajos kórházi termek akadályozzák a beteg felépülését, mivel átlagosan hatpercenként zavarja meg valami a páciensek nyugalmát – derül ki az Oxfordi Egyetem kutatásából.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a kerti munka segít a stressz leküzdésében és javítja a közérzetet. Most azonban egy friss kutatás bizonyítja, hogy a kert az otthon legpozitívabb hatással bíró területe.
Ha néhány hónapig, akár egy évig sem jön létre a terhesség, az önmagában semmit nem jelent a pár termékenységére nézve. Senki ne szorongjon tehát a család nőtagjai, a barátnők és mások történeteit hallva, miszerint „ó, ahogy abbahagytam a tablettát, a következő hónapban már teherbe estem”, és hasonlók. Ahogy mondani szoktuk, „raktárra ne szorongjunk”…
Oldódhatnak a gátlások, hiszen itt most nem „élvhajhászásról” van szó, hanem egy „nemes célról”, amelynek elérése érdekében – szavakban és tettekben is – sok minden „megengedett”.
A modern élet nem csupán azt jelenti, hogy a korábbi generációknál kényelmesebben és szabadabban élünk. A mi életünk számtalan olyan problémát is kitermelt, amivel nagyapáink és nagyanyáink még csak nem is találkozhattak. Nem kellett állandóan változtatniuk az életükön, új és új eszközöket vásárolniuk, vagy válogatniuk a rengeteg hír közül.
A sok keresgélés, a Google-ban való szakadatlan kutakodás mélyén a bizonyosság keresése rejlik. Otthonosságra, értelmes életre és bizonyosságra vágyunk.
Tavaly november vége volt. Folyamatosan úgy éreztem, falakba ütközöm a munkahelyemen. Bármennyire is igyekeztem, a siker messze elkerült. Egy ideje az éjszaka közepén megébredtem, majd az ágy túlvégére helyezve a párnám visszaaludtam.
Éndoktor a diagnosztizálásban is fejlődött – ami kevésbé volt releváns, azt ügyesebben kiszűrte, illetve igyekezett a katasztrofális betegségeket is lerázni magáról.
