PszichoPalánta

A kisebbség győzelme a többség fölött

A szociálpszichológiának van egy kellemes álláspontja, mely szerint mindannyian intuitív pszichológusok/tudósok vagyunk. Ez nagyon hízelgő, értéknövelő megállapítás, így azonnal el is fogadjuk. De hogy valóban önérték-növekedést mondhassunk  magunkénak, hogy valóban „tudósi” attitűddel élhessünk önmagunk irányában, nézzünk utána, mit is tud felmutatni a pszichológia tudománya: mivel egészíti ki, támasztja alá, avagy cáfolja meg naiv pszichológiai értelmezésünket.

Patás angyalok – a lovasterápia világa

A médiában gyre gyakrabban bukkannak fel gyógyító lovakról, lovasterápiás helyekről és programokról szóló hírek.  Tudomány ez, vagy csak néhány jó szándékú lovasember igyekszik segíteni a rászorulókon? Mindenkinek vannak tapasztalatai arról, milyen sokrétű élményt tudnak nekünk nyújtani az állatok. Mit mond a pszichológia egy olyan összetett jelenségről, amit lovasterápia néven foglalhatunk össze?

Tehát: mi is az a lovasterápia?  

Egy kis történelem…

A siker dinamikája

Többnyire azokat az embereket tartjuk sikeresnek, akik elérték a céljaikat – akár szakmailag, akár családilag vagy bármilyen más területen. Nagyon foglalkoztatja az embereket, hogy vajon ezek a „csodabogarak” hogyan érték el mindezt. Azok a magyarázatok pedig, hogy én miért nem tudtam, vagy tudnám ugyanezt a dolgot megcsinálni, általában egyszerűen kifogások vagy önbizalomhiányból fakadó magyarázatszerűségek (pl. nincs tehetségem, én nem vagyok olyan, nincs elég pénzem, túl öreg vagyok, túl fiatal vagyok, stb.). Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy bárki lehet sikeres, aki az alábbiakban röviden vázolt sikerelveket alkalmazza a célkitűzéstől a megvalósításig vezető úton., illetve aki képes nagyban gondolkodni, megfizetni az „árat” és használni a végtelen potenciálját.

Az írás gyógyít

Ha bánat ül a lelkünkön, sokszor már az is segít, ha elpanaszolhatjuk valakinek. Ha van, aki meghallat, úgy érezzük, nem vagyunk egyedül. Azzal, hogy kimondtuk a problémáinkat, kívülre helyeztük, már nem nyom annyira belülről, és jobban rálátunk a lényegre.

Az „internet-generáció” után

 

Mottó: ”…az emberiség történetében most először, a gyerekek valami fontos felett gyakorolnak hatalmat. A szüleik legfeljebb a kisvasutat és a babavilágot irányították, a ma gyermekei azonban vezéregyéniségei egy digitális forradalomnak, ami átalakít minden társadalmi intézményt[1]

Találkozás (egy hajléktalannal)

Már messziről észreveszem, mert kiszemelt, az ember pedig megérzi, ha nézik, koncentrálnak rá. Nem, sajnos nem egy fiatal, csinos nőről van szó, hanem egy öreg hajléktalanról. Összekulcsolt kézzel ácsorog a templom mellett, haja egyenes, sárgásősz, hosszú, sima bozontú (akárcsak Illés prófétának lehetett egykor), soványkás arcán vékony, faragott orr ül –borvirágoktól mentesen. Élénk fekete, tompán, pajkosan, feketén villogó szemétől lefelé szinte teljes arcát óriás durvaszálú szakáll fedi (láttunk már ilyet, de hát valami mögé bújni kell), szemüveget visel, nőit, nagydarab, nikotinszín áttetszőt, horpadt mellén sok rétegben ruha ül, legfölül olyasmi szín kabát, amelyet még a Marsról is észrevesznek. Zavart, élénk ember.

A tetováltatás motivációs háttere

A törzsi kultúrák mindennapi életének szerves részét képezték a különböző rítusok, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a törzs tagjai kapcsolatba léphessenek a transzcendens világgal, illetve hogy az éretté vált fiatalok a törzs egyenjogú tagjaivá válhassanak. A legtöbb törzsi csoport esetében a fiatal generáció tagjainak próbákon kellett átesnie. A próbatételek között leggyakrabban előforduló jelenség a tetoválás volt, amely egyszerre több funkciót is betöltött. A tetoválás közben átélt fájdalom megkönnyítette a misztikus világgal való kapcsolatteremtést, ezenkívül a törzshöz tartozást, a társadalmi rangot, tisztséget, és a test díszítését, esztétikusabbá tételét is magában foglalta. Az egyedi rítusok által a törzs jól definiálhatóvá, megkülönböztethetővé vált.

Ferenczi Sándor és a popzene

Egy korábbi tanulmány

A KÉPzelet hatalma

A világot érzékszerveink szűrőjén át érzékeljük. Amilyen éles a látásunk, olyan messzire látunk el, amilyen jó a hallásunk, olyan messzire hallunk, minél jobb az ízlelésünk és a szaglásunk, annál élvezetesebb egy étel, minél kifinomultabb a tapintásunk, annál kellemesebb egy érintés.

Képzeljünk el egy éttermet, ahol halk zene szól, gyertya világítja meg a lágy formákat, s egy illatos finomságoktól roskadozó asztalnál ízesebbnél ízesebb falatok várnak ránk!

A reklámpszichológia kialakulása és fejlődése

Amióta a társadalom képes fölösleget termelni, azóta van szükség kereskedelemre. Azonban semmit nem lehet eladni, ha a megcélzott vásárlók nem tudnak a létezéséről. Tulajdonképpen mindent reklámnak lehet nevezni, aminek célja az, hogy valamilyen árut, szolgáltatást ismertessen meg a közönséggel. Ez lehet akár csak egy cetli a kapun, vagy egy árulkodó név, egy cégér a bolt bejárata felett.

Tartalom átvétel