Mit gondolunk, mit érzünk, ha az orvos a megfelelő és alapos kivizsgálás után nem tudja megmondani a probléma forrását, s ennek megfelelően kezelést sem tud kínálni? Mi történik, ha a leletek negatívak, és az orvos azt mondja: „Ön egészséges”? Feltételezhetnénk, hogy a beteg megnyugodva hazatér és folytatja a szokásos életét. De ha a panaszok továbbra is fennállnak, vajon megnyugtató-e az orvos szájából elhangzott mondat? Határozottan kijelenthetjük, hogy nem, hiszen a beteg szenved a tünetektől és azok következményeitől. Csalódott, úgy érzi, az orvos nem veszi őt komolyan, esetleg képzelt betegnek tartja – vagy kétségbe vonva az orvos kompetenciáját, újabb orvoshoz, specialistához vagy valamilyen alternatív medicinában dolgozó szakemberhez fordul.

A médiában gyre gyakrabban bukkannak fel gyógyító lovakról, lovasterápiás helyekről és programokról szóló hírek.  Tudomány ez, vagy csak néhány jó szándékú lovasember igyekszik segíteni a rászorulókon? Mindenkinek vannak tapasztalatai arról, milyen sokrétű élményt tudnak nekünk nyújtani az állatok. Mit mond a pszichológia egy olyan összetett jelenségről, amit lovasterápia néven foglalhatunk össze?

Tehát: mi is az a lovasterápia?  

Egy kis történelem…

Mit tanulhat a nyugati világ a kelet erotikájából, varázsából? A tantrikus kultúra egyik legbölcsebb üzenete a női test piedesztálra emelése, hiszen a férfi öröme a nő szépségében, élményében keresendő. Ha megnézzük régebbi korok termékenységi szobraitszépségideáljait, az egykor rajongott testek nagyon távol állnak a mai, konfekcióméretekbe kényszerített, folyamatosan minősített idomoktól.  A mi kultúránk Pygmalion módjára megalkotta vágya tárgyát, az „álomnőt”, amit azonban abszurditása folytán nem képes életre kelteni. A szépségversenyek helyezettjeinek, a férfilapok szereplőinek szinte évről évre nő a mell-, s ezzel párhuzamosan csökken a derékbősége – ami ugyebár viszonylag ritkán jár együtt…

A matematikai képesség és a matematikai tehetség biológiai hátterére vonatkozóan izgalmas, s egyben ellentmondó adatokat tud felmutatni a tudomány. Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk? Lehet, bár az idegtudományi adatok még ma sem adnak mindenre választ. Mivel a matematika az emberi elme alkotása, egyszerre az agy és a kultúra evolúciójának a terméke, nehéz kibogozni, mi is az oka a fiúk fölényének.