Párkapcsolat

Ha törik: szakad

Egy fontos párkapcsolat megszakadása minden életkorban, minden élethelyzetben fájdalmas. Felkavaró és halmozott veszteségeket kell elviselni. A szeretett „másik” jelenlétének, törődésének elveszítése mellett a mindennapok biztonságos rendje is felborul. Hirtelen sok lesz az üresen maradt idő, megfogyatkozhatnak a barátok, megcsappan az önbizalom. Természetesen nem mindegy, ki melyik oldalon állt, milyen pozícióban volt a kapcsolat befejeződésekor. Nem mindig az szakít, aki az előnytelenebb oldalon volt. Sokan nem merik őszintén megmutatni partnerüknek érzéseiket, hiányaikat, konfliktusaikat. A szakítást is inkább kiprovokálják, mintsem hogy felvállalják a zárás felelősségét. Annak sem könnyű, aki már kifelé tart egy kapcsolatból.

A sztriptíztáncosnő illata

A szaglás alkalmazásának „felsőfoka” a párválasztás. Szexuális partnereink, házastársunk kiválasztásában többé-kevésbé tudattalanul a szagokat is felhasználjuk. Agyunk ilyenkor aktiválja a rejtett szaglóideg–amygdala–hippocampus kapcsolatokat – ez lehet az oka, ha például izgalomba jövünk olyan személy közelébe kerülve, aki első szerelmünk parfümjét viseli. Az össze nem illésnek is fontos jelzése, ha a másik szagából „kiszeretünk”. „A szagát sem bírom!” – ez az ingerült mondat a közelgő válóper egyik legbiztosabb jele! Kedvesünk természetes illata viszont megnyugtatóan, izgatóan, csábítóan, őrjítően hat ránk. Érdekes módon az egyes emberek szagára mindenki egészen másként reagál. X. Y. úr Z. Z.

Hisztííííí...

A visszafojtott érzelmek csak egy ideig képesek a „palackban” maradni – előbb vagy utóbb ki kell törniük.  Ilyenkor zeng a ház, csörömpölnek a falhoz vágott poharak, csapódnak az ajtók. Az ilyen hisztis kitörések sebeket okoznak, párokat távolítanak el egymástól, s gyermekeket tartanak rettegésben. Téves vélekedés, hogy csak a nők (meg persze a gyerekek) hisztiznek.

Kelet a Nyugat hálószobáiban

Mit tanulhat a nyugati világ a kelet erotikájából, varázsából? A tantrikus kultúra egyik legbölcsebb üzenete a női test piedesztálra emelése, hiszen a férfi öröme a nő szépségében, élményében keresendő. Ha megnézzük régebbi korok termékenységi szobraitszépségideáljait, az egykor rajongott testek nagyon távol állnak a mai, konfekcióméretekbe kényszerített, folyamatosan minősített idomoktól.  A mi kultúránk Pygmalion módjára megalkotta vágya tárgyát, az „álomnőt”, amit azonban abszurditása folytán nem képes életre kelteni. A szépségversenyek helyezettjeinek, a férfilapok szereplőinek szinte évről évre nő a mell-, s ezzel párhuzamosan csökken a derékbősége – ami ugyebár viszonylag ritkán jár együtt…

Érzelem és értelem

A felnőttkori érzelmi problémáknál hamar kiderül, hogy a valódi érzések kimutatása akadályokba ütközik.  Nem is olyan nehéz ezt feltárni – általában már néhány egyszerű kérdésre adott válaszból megtudjuk –, hogy a bömbölő ifjú hölgy valójában dühös, míg a dühös férfi tulajdonképpen fél, például attól, hogy elhagyják s egyedül marad. Ezek az érzelmi működési módok a szakember szemében egyáltalán nem meglepőek, hisz’ gyakran előfordulnak. Bár a környezet, sőt az egyén számára is kellemetlenek, többnyire mégsem jelentenek komoly akadályt a mindennapi életvezetésben. Nehezebb helyzet az, amikor a születéskor velünk hozott érzelmi készlet „menet közben” mintha elapadna, mintha nem is létezne. Magyarán: az egyén „nem érez”.

Mit keres az egér a hálószobában?

A nőket tehát nagyrészt a ma is létező társadalmi sztereotípiáknak való megfelelés, a „jó feleség” imázs („Egy tisztességes feleségnek nincsenek szexuális kívánságai – igazi öröme a gyermekei boldogságában keresendő”) kényszeríti bele ebbe a kettős életvitelbe. Szintén a szexualitás örömszerző funkciójához köthető, hogy a sivár hétköznapokban önjutalmazó jellege lehet, kárpótlás a sok lemondásért, túlhajszoltságért, munkáért – más, természetes örömöket is helyettesítve, illetve az érzelmi vákuumot tompítva. Ezek a tényezők egyébként a férfiak esetében is megjelennek, ha kicsit kisebb súllyal is.

50 dollárért Casanova?

A feromonok a fajon belüli kémiai kommunikáció – a csoport működése szempontjából létfontosságú – útját jelentik. A fogalmat  Martin Lüscher és Peter Karlson vezette be a Nature-ben 1959-ben publikált tanulmányában (1). Működésüket elsőként rovarkolóniák esetében – így selyemhernyóknál, vagy a méhek és hangyák ennek köszönhetően is bámulatra méltóan szervezett működésében – dokumentálták, s mára rengeteg feromon-típust megismertünk, így például  félelem-, menekülés - (patkányok), territoriális viselkedéshez köthető (pl. kutyák, medvék), illetve párosodást elősegítő (szex-) feromonokat.

A szex az agyban kezdődik!

Szexről beszélgetni még a legjobb párkapcsolatban sem egyszerű – ha jó, akkor nincs miről, ha nem, akkor meg „forró a talaj”. A szex persze azért is nehéz téma, mert beszélni sem tanultunk meg róla – sok családban generációkon át tabuként kezelték, így gyakran már a szókincs terén is akad probléma. Nem egyszerű a közönséges, obszcén kifejezések és a tudományos szakzsargon közt megtalálni a helyes szavakat a szeretkezésre, főleg az azzal kapcsolatos problémáinkra. A férfiak még nehezebb helyzetben vannak e téren – számukra az érzelmek kifejezését érintő témák már eleve tiltólistán vannak.

 

Se vele, se nélküle

A „Sarokba szorítás” játszma során az Üldöző meggátolja a másik felet egy számára fontos cél elérésében, egy kitűzött feladat megvalósításában. A háttérben meghúzódhat a kapcsolatban történő irányító szerep elvesztésétől való félelem, a szakmai féltékenység, a lehetséges új feladatokkal, élethelyzetekkel összefüggően megjelenő bizonytalanság. A játszmát kezdeményező fél pozíciója megerősítését direkt vagy indirekt módon érheti el. Közvetlen beszélgetés során olyan megjegyzések hangozhatnak el, amelyek kétségeket ébresztenek a másik félben saját elképzeléseire, képességeire, kompetenciáira vonatkozóan. Közvetett módon a játszmát kezdeményező személy másokat – pl.

Tartalom átvétel